Benkő Sámuel: Miskolc város történeti-orvosi helyrajza (Borsodi Kismonográfiák 2. Miskolc, 1976)

bi része nyitott, egyrészt a keleti szélnek a mezőik felé, másrészt a nyugati szélnek a völgy irányába, mely Diós-Győr falun túl húzódik, ugyanezen dombok között, melyek mindkét irányba hosszan elnyúlnak, és vele szemben kellemes látványt nyújtanak. A város közelében és csaknem egy félórai út távolságra tőle falvak helyezkednek el: Diós-Győr, egykor Mária királynőnek, II. Lajos feleségének lakhelye, Bábolna, Besenyő, Felső-Zsoltza, Szirma, Hejö, Csaba és TapoZtza-fürdő. III. § A VÁROS NEVÉNEK EREDETE Nem nagyon kételkedem abban, hogy Attila Magyarországra jövetele előtt ezeken a helyeken rómaiak laktak — de másképp nevezték a várost vagy falut — egyrészt a hely alkalmassága, másrészt annak alapján, hogy a falusiak olykor temetkezési urnákat találnak és a kihányt földdel együtt kiásnak; Hogy pedig ugyanezeket a helyeket Attila kortársai más néven Miskoltznak nevezték, azt sem megerősíteni sem megcáfolni nincs szándékom, mivel nincsenek hiteles történeti emlékeim. Bocsássuk meg azt a régieknek, hogy az emberi dolgokat az isteniekkel összekeverve a városaik eredetét fenségesebbé teszik. Az tehát, hogy ki és mikor adta a városnak a Miskoltz nevet, továbbra is vitás kérdés marad: vajon ez a magyar kifejezés volt a név forrása: Méz-kólts, azaz mézes kulcs vagy mint olyan, amelyik mézet hoz, azért, mert itt egykor a méz-kereskedelem korlátlanul virult; vagy ebből a német eredetű kettős összetételből származik: mist-koth, arra utalva, amilyen volt ez a város, amikor a Szinva kanyaraiból még nem volt rendes medrébe kényszerítve, és piszkos iszaptól akadozva folyt, vagy amilyen ma, mikor az esőtől öntözött utcákon bokáig ér a sár. Vagy valemelyik halhatatlan hős adta a nevét a magyarok ősei közül, mint ahogyan a régi írások említik, hogy híres volt Johannes, Simon fia, a Miskoutz nemzetségből 1314-ben: ugyancsak híresek voltak 1256-ban Laurentius, Martzel fia, Ponyth, Ponyt fia és mások a Miskoutz nemzetségből. Hogy higgyek a város régiségében, annak az az oka, hogy midőn a magyarok Árpád vezetésével először vetették meg a lábukat Magyarországon, a városok között, melyek abban az időben a győztesek hatalmába kerültek, Anonymus, Béla jegyzője, Tapoltzát és Miskoltzot említi, a Magyarország hét fővezéréről szóló könyvében, a Magyarország történetében, az 58. lapon. Vesd össze: Topographia M. Regni Hungáriáé, 6. könyv, 4. fejezet, 2. bekezdés. IV. § LAKOSOK A város tehetősebb lakóinak a magyarok számítottak, akik nagy részt különböző nemzetségből származtak, keveseknek adatott meg, hogy származásuk ősi voltát bizonyítsák és Örs utódaiig vezessék 12