Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

8. kép. A vár területe és metszete Dédestapolcsány — Dédesi vár Története. IV. Béla király kedvelt híve, Ernye bán építette, közvetlenül a tatárok kivonulása után. Ernye bán fia István, a későbbi nádor — aki III. Endre halála után a szabad királyválasztás híve volt — nem tartozott Róbert Károly párthívei közé. Fiai az 1317-es debreceni csatában vereséget szenvedtek a király híveitől és Dédes várába menekültek. Az üldöző királyi sereg követve őket, elfoglalta a várat és a hűtlenkedőket fej- és jószágvesztésre ítélték. 1325-ben I. Károly a várat újraépítette. Ekkor királyi birtok lett. Később királyi adományként a Palóczy család birtokába jutott. A család utolsó sarja, Palóczy Antal, a mohácsi csatában elesett. A gazda nélkül maradt Dédes vára Szapolyai Jánosé lett, időközben azonban árulás következtében — az egri várral együtt — a Ferdinánd-párti Perényi Péter tulajdonába került. A vár 1567-ben pusztult el. Április 2-án., Hasszán temesvári basa megostromolta Dédest. Amikor a védők látták, hogy a vár nem védhető tovább, a torony alá hordták a várban található összes puskaport, kanócot gyújtottak, majd a várban található rejtett alagúton elhagyták a várat. A kanóc tüze akkor ért a puskaporhoz, amikor a török diadalittasan berontott a várba. A hatalmas robbanás után több száz török maradt holtan a falak alatt. Hasszán tehetetlen dühében földig romboltatta a falakat, amelyek soha nem épültek fel.

12 Borovszky Samu szerint Perényi Péter Szapolyai Jánostól eszközölt ki új adománylevelet Dédes várára, melyet Palóczy rokonság révén már kezében tartott.

13 Amikor Hasszán basa megostromolta Dédes várát, Bárius István volt a várnagy. 15 napig védelmezték vitézül a várat. 400-nál több törököt röpítettek a levegőbe.

1

'' A dédesi várbirtok többször volt zálogban. így pl. 1431-ben Borbála királynő Rozgonyi Istvánnak zálogosí-