Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

totta el. 1438-ban Palóezyak birtoka lett.

15 Fényes Elek szerint, a várnak legutolsó parancsnoka 1566-ban Kávásy László volt, majd annak halála után Bory Istvánt tetteik meg parancsnokká, s ő készítette elő a vár felrobbantását.

16 Könyöki József, mint romot említi.

17 Centhon István pedig egyetlen toronyfalára hívja fel figyelmünket.

18 Gerö László írja, hogy Dédes várának romjairól Szendrei János 1902-ben készített felvételi rajzokat. Már akkor is olyan kevés maradványa volt, hogy a rajzból alaprajzi elrendezést megállapítani nem lehet.

19 Gerő László egy másik munkájában a vár mai (1968) állapotát írja le, mely szerint a várrom négyzetes toronyfala áll a magas, sziklás hegytető kissé elnyújtott gerincén, észak—déli hossztengellyel. Déli és nyugati kőfala a törmelékfeltöltődéstől is 6 m magasan áll, benne födémek gerendafészkei. A gerinc északi végén előbbitől kb. 40 m-re nagyobb falmaradvány, a kettő között ciszternaszerű építmény, részben téglafalazattal. A keleti oldalon külső várfal kiszögellő szakasza kb. 20 m-rel a csúcs alatt az északi oldalon levő hegykiszögellésen is falnyomok.

20 Helyi ismeret hiányából eredő hibának látom azt, hogy Gerő László a Magyar várak c. könyvében Dédes várát és a dédestapolcsányi várromot két külön fejezetben ismerteti, s így az a látszat, mintha két különálló várról lenne szó. Régi helynevek Dédes és Bántapolcsány. A két községet 1950-ben egyesítették Dédestapolcsány név alatt. Így mindkét esetben a Dédesi várat kell értenünk. Fekvése. Légvonalban Dédestapolcsánytól keletre 3,5 km-re, Nagyvisnyótól északkeletre 2,5 km-re, a Bükkből leereszkedő Verebecbérc legészakibb részén emelkedik ki a Várhegy, melynek kúpja uralja a Bánvölgyét. Az északkeleti oldalát határoló Vár-völgy felé igen meredeken, helyenként függőleges mészkőszikla-falakkal ereszkedik le a hegyoldal. A nyugati oldal lankásabban húzódik le a Taró-bérc völgyébe. A Várhegytől déli irányban 600 m-re, magasan a fák fölé emelkedik ki a Kisvár vagy Verebed várnak nevezett mészkő szikla, melyen azonban semmilyen erődítés nyomai nincsenek. A Várhegy északi, a Bán-patak felé ereszkedő oldalát Várerdőnek nevezik (9. kép). A Várhegy anyaga mészkő. Egész területét túlsúlyban tölgyerdő borítja. A vár területét fák és bokrok teszik áttekinthetetlenné. Megközelíteni legkönnyebben a Dédestapolcsányról Nagyvisnyó felé vezető műútról, a Szalacsi-sziklával szemben induló földúton lehet, mely a várerdőn keresztül lankásan halad fel a Várhegy és Kisvár közötti nyeregbe. A legrövidebb, de meredekebb út a Nagyvisnyó előtt 1,5 km-rel déli irányban elágazó erdészeti műút, melyről a várral egyirányban, a csemetéskertnél ágazik el egy erdei földút, mely felvisz a nyeregbe. A vár területe. A vár észak—déli hosszanti tengelye kb. 70 m, a déli legszélesebb része kb. 20 m, míg az északi végén alig 5 m-re szűkül össze. Az északi fele kb. 4 m-rel alacsonyabban fekszik a keskeny, 5—6 m széles 1