Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

vannak a földben. A sírásó el is mondta, hogy többször falmaradvanyoikat találtak ott. Tovább kutatva, a temető északi szélén, ahol a terasz meredeken bukik alá, megbontott részeket találtam. A föld szelvény kb. 1 m vas» tagságú, fekete kultúrréteget tartalmazott, ugyanakkor, amikor a hegyoldal eredeti sárga színű agyagos homok. E kultúrrétegben több középkori edénytaredéket és csontdarabokat találtam. Kemenczei Tiborné muzeológus meghatározása szerint a XIV. századból való edénytöredékek. E két tényből bizonyítottnak láttam, hogy a temető helyén középkori épület volt. így már világossá vált előttem, hogy a szakirodalomban miért keveredik a földvár meghatározás a kisebb várral, várkastéllyal. Az Óvárhegy múlt század eleji névhasználata is arra mutat, hogy lehetett egy másik, újabb vár is. Ezek figyelembevételével külön ismertetem a hegytetőn levő földvárat és a temetőben levő falmaradványokat. Itt kell még megemlítenem a Gerő László munkájában mutatkozó eltéréseket is, melyek valószínű a helyi ismeretek hiányából származnak. Könyvében megállapítja, hogy a sajónémeti és a sajóvelezdi földvár azonos. A sajónémeti várat, mint Árpád-kori alisóvelezdi várat határozza meg.

6

'

1 A sajónémeti és a sajóvelezdi vár egymástói légvonalban 4 km-re van. A Sajónémeti földvár a Hangony torkolatánál, a Hangony, Rima és a Sajó északi völgyét uralta. Közvetlenül alatta van a község, ahol már 1333-ban plébánia volt.

65 A velezdi vár a Királdi~patak torkolatánál épült, uralva a Sajó keletre néző völgyét, valamint a Gömört elválasztó Zsuponyó-völgyet és a Királdi-völgyet. A mai Sajóvelezd község Alsó- és Felsővelezdből keletkezett, s emellett még Váralj avelezd is volt, amit ma a községbeliek Váraljának hívnak. A velezdi várhegy alatt ma is megvan egy kis, tanyaszerű településben. A két vár között a Rátos vonulata húzódik. Sajónémeti — Földvár Fekvése. Sajónémeti községtől keletre, a Sajó fölött húzódik a Rátostető. Ennek a Sajó felőli, igen meredek részét Aszónak hívják. Az Aszó nyugati végén, közvetlenül a község fölött, meredeken emelkedik a Várhegy (29. kép). Északnyugati, nyugati, déli oldala igen meredek. Északról közvetlenül a Sajó határolja. Nyugatra Sajónémeti község házai fekszenek a várhegy lábánál. Délről a hegyoldal szántóföldekben végződik. A keleti oldalon egy éles gerinccel kapcsolódik az Aszóhoz. A hegytető fátlan, füves, a hegy oldala legelő, helyenként bokrokkal és a déli oldalán ritkás fenyő csoport. A földvár a gerinc nyugati csúcsánál kezdődik, mely itt kb. 40 m széles, majd fokozatosan kiszélesedik 80 m-re. Hosszúsága kb. 130 m. A hegy anyaga márga és agyag (30. kép).