Dobosy László: Várak, várhelyek és őrhelyek Ózd környékén (Borsodi Kismonográfiák 1. Miskolc, 1975)

29. kép. A sajónémeti várhegy látképe a községből A vár területe és védelmi rendszere. A vár északkeleti irányból délnyugati irányba húzódik, a fent leírt hegygerincen. Alakja hosszasan elnyújtott háromszög (31. kép). Északkeleti részén egy ellipszis alakú csonikakúp képezi a vár fő és legkiemelkedőbb részét. A kúp teteje vízszintes. A hosszabb átmérője 22 m, rövidebb átmérője 16 m, a kúp magassága 5 m. Teljes körben árok gerinc, mely összeköti a keletre húzódó hegyvonulattal. A nagy kúpos részen egy újabb árok húzódik, s utána egy háromszög alapú, kisebb kúpot látni. A kúp után, a lejtő szélén ismét egy földsánc kanyarodik. A nyugati és délkeleti részen ugyancsak egy-egy háromszög alapú kúp emelkedik ki, közvetlenül a belső árokból. A délkeleti kúp után az Aszó felé haladó gerincen még két kisebb, kb. 1 m magas halmot látni. A kúpok magassága kb. 1,5 m. A nyugati kúp mögött ismét egy mélyebb árok van, mögötte pedig egy földsánc. Ettől nyugati irányban kb. 50 m-re egy szabályos kör alapú földkúpot képeztek ki, melyet körben egy kb. 1 m*-es árok és mögötte egy földsánc vesz körül (33. kép). A három háromszög alapú kisebb kúp és a nyugaton külön álló kör alapú kúp közepe erősen behorpadt, bemélyült (34. kép). A középső nagy kúp északkeleti oldalán több helyen ásás, kutatásból származó nyomokat látni. Itt jól megfigyelhető a hegykúpot alkotó kőzet. De az is, hogy a kúp nem hordott, hanem lefaragott, s anyaga meszes márga és agyag. Ugyanitt és a délkeleti háromszög alapú kúp oldalán több méterre benyúló, beomlott alagútszerű nyílást vágták vagy bontották ki. A nagy kúp északi, megbontott oldalában középkori edénytöredéket és 3