A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1906/7. évi évkönyve (Miskolc, 1909)

A végzett munka. A múzeumi bizottság munkálkodása egyrészt a gyűjtésben, a beérkezett tárgyak szakszerű meghatározásában, másrészt az egyes előbb részletezett szakok művelésében s az idevágó kérdések tisztázását elősegítő kutatásokban, vagy irodalmi munkálkodásban rejlik. Az elmúlt két esztendő alatt végzett munkáról rövidesen a következőket jelenthetjük : 1. Régészet. 1. A Herman Ottó által ismertetett (1891. évi) Bársonyházi paleolith-lelet, a Gátffy Ignác elnök vezetése alatt történt 1900. évi hűtőházi ásatások, az avasi temetőben talált (1905) solutréi tipusu silex s legutóbb a Petőfi-utca 12. sz. ház udvarán kiásott paleolith kőeszköz kapcsán felmerült kérdések tisztázása végett, Herman Ottó tudós földink .kezdeményezésére, a mu. M. kir. Földmivelésügyi Minisztérium utasítására a M. kir. Földtani Intézet az 1906. év őszén dr. Papp Károly és dr. Kadic Ottokár m. kir állami geológusokat leküldötte hozzánk, hogy részben Miskolczon, részint Miskolcz környékén geológiai kutatásokat végezzenek. Dr. Papp Károly kutatásainak eredményéről „Miskolcz környékének geológiai viszonyai" című értekezésében (Földtani Int. évkönyve. XVI. k. 3 füzet, 91-134 lap. 20 ábra, 1 színes geol. térkép. Külön lenyomatban is) számol be s dönti el a miskolczi paleolith kérdést. Dr. Kadic Ottokár 1906. év őszén, 1907 nyarán és őszén a hámori barlangokat s Herman Ottó útbaigazítására különösen a Szeleta barlangot ásatta s innen előbb csont, később igen fontos és becses paleolith kőszakócákat ásatott ki, kétségtelenül diluviális rétegből s ezzel szintén igazolta az avasi és Bársonyházi leletek paleolith voltát. Dr. Kadic még nem ásatta fel az egész barlangot, hisszük azonban, hogy a közel jövőben folytatja és bevégzi ezt a munkát. Kutatásainak eddigi eredményeiről a Földtani társulat 1908 január 8-iki felolvasásán értekezett. Mi magunk részéről igyekeztünk a kutatásokban nevezetteknek segítségükre lenni s megkeresésünkre a diósgyőri m. kir. erdőgondnokság télre s a kutatások szünetelése tartamára elzáratta a Szeleta-barlangot, hogy oda illetéktelenek be ne juthassanak. Azokról a leletekről, melyek nincsenek birtokunkban, fénykép- vagy gipszmásolatokat fogunk beszerezni. Ezekkel egyidejűleg a bizottság elnöke állandó megfigyelésben tartotta az Avast s az onnan előkerülő leleteket, melyeknek úgy anyaga, mint teknikája azonos a szeletai darabokkal. (Az 1905. évi Petőfi-utcai paleolith kőeszköz kitűnő képmását (melyekből Herman Ottó volt szíves több darabot rendelkezésünkre bocsájtani) szétosztottuk bizottságunk tagjai között, hogy alkalmas helyeken fügesszék ki s ez által az ilyen leletekre hívják fel a közönség figyelmét. Körlevelet küldöttünk e tárgyban a helybeli mérnököknek és építészeknek is.) Már itt megjegyezzük, hogy az újabb leletek és ásatások fényes elégtételt szolgáltattak tudós földinknek, Herman Ottónak, kinek nevéhez szorosan fűződik a miskolczi ős kőkorszaki kérdés megindítása és tisztázása. De ép oly mértékben igazoltuk a mi állításainkat is, amelyeket az 1900 és későbbi ásatásainkról szóló jelentéseinkben kifejtettünk. 2. Balázs Béla 1906-ban folytatta a tibold-daróci őstelep ásatását. Nagymennyiségű edények, töredékek, kő- és csonteszközök, gyerekjátéknak használt kis agyag állatkák stb. kerültek ismét elő a telepről. Balázs Béla az Arch. Értesítőben (1905 407 15, 1906 346-54, 1907 244-66) ismertette a leleteket s ezekről itt külön jelentésben számol be. A Főfelügyelőség elismerő helyesléssel vette tudomásul Balázs Béla ásatásait s annak további folytatását kívánta. Miután Balázs úr szabadságidejét rendszerint Tibolddarócon tölti, reméljük, hogy e nagy kiterjedésű és gazdag őskori telep teljes felkutatását ő lesz szíves elvégezni, a tőle megszokott szakavatottsággal, mintaszerű pontossággal és lelkes buzgalommal. II. Numizmatika. Leszih Andor múzeumi őr 1907. év őszén újra átrendezte az egész éremgyüjteményt, gondosan külön választotta a típusokat