A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1906/7. évi évkönyve (Miskolc, 1909)

s mellettük a bőséges változatok sorozatát. Természetesen fel kellett cserélni így a cédulák legnagyobb részét s az egész gyűjteményt újra felállítani. Ez a több hónapra terjedő munka befejezést nyervén, az éremtár most már teljesen s részleteiben ís rendezett. Minden sorozat kü ön van választva, a változatok külön cédulázva s az illető helyre beosztva. A duplumokat be fogjuk cserélni. Az ó hutáról előkerülő kotinus kelta pénzek révén tanulmányozta a kelta és szarmata-jazyg kérdést s leleteket s bár az ó hutai Nagysánc átkutatása még hátra van, sikerült megállapítanunk, hogy a kotini kelták itt a Bükkben is laktak s a szarmaták határait Alsó-Borsod területén kell keresnünk. (Lásd Numizmatikai Közlöny. 1908. 111. 97-101.) III. Néprajz. Kóris Kálmán rajztanár folytatta a matyó néprajzi tárgyak gyűjtését Mezőkövesden, Szentistván, Tard, Szomolya stb. községekben. Min­denünnen igen szép és tekintélyes gyűjteménnyel gazdagítván múzeumunkat. Gyűjtéséről külön jelentésben ad számot.*) A további rendszeres gyűjtés módo­zataira nézve a Főfelügyelőség utasításai szerint tervet készítettünk, melyre 1908. év elején 2300 korona áll rendelkezésünkre. Azt akarjuk ugyanis, hogy a matyó-palóc-barkó néprajzi gyűjtéseket minél előbb elvégezve, megvethessük alapját a tervbe vett felsőmagyarországi néprajzi múzeumnak. A veszendő és pusztuló néprajzi emlékeink megmentése és összegyűjtése a bizottság legsür­gősebb és legfontosabb teendője s minden rendelkezésünkre álló anyagi erőt erre óhajtunk felhasználni.**) IV. Természetrajz. Buday József az 1906-1907. években is folytatta a megkezdett növénygyüjtést. Az 1906'907. évi anyag mennyisége jóval meg­haladja az előző években gyűjtött darabok számát, úgy, hogy most mintegy 8 — 10,000 darab növénye van a múzeumnak. Ezeknek szakszerű felállítása, elhelyezése nagyon sok időbe s fáradtságba fog kerülni, de a legközelebbi időben megtörténik. A szükséges segédeszközöket beszereztük s már most a cédulák alapján szétosztásra és ragasztásra kerül az egész anyag, mely gazdag­ságánál fogva egyik legbecsesebb része lesz természetrajzi tárunknak. A nagy szakértelemmel és fáradtságot nem ismerő kitartó nagy munka árán össze­állított gyűjtemény idővel kiadandó leíró jegyzéke a szakemberek s a nagy közönség előtt ismertté fogja tenni a gyűjtemény nagyságát és értékes voltát. Péter Pál megkezdette az ásványok rendszeres gyűjtését s a geológiai kutatásokat. Földtani és ásványgyüjteményünk ugyan már most is elég tar­talmas, de miután ajándékozás révén gyűlt össze az egész anyag, használható jó, — különösen pedig a ránk nézve fontos megyei lelhelyü darab — alig pár száz darab van benne. A most megkezdett gyűjtés alapját fogja képezni az egész gyűjteménynek. A gyűjtött darabok pontos cédula katalógusa készen van. V. A könyvtár és levéltár a hely szűke miatt tovább rendezhető nem volt. A gyarapodás raktárszerüen kezeltetik. A nyilvános könyvtár kér­dése tanulmányozás alatt áll s a bizottság most a helybeli szerzők műveinek, helyi újságoknak összegyűjtését s egy jó szakkönyvtár megalapítását szorgal­mazza. Ennek kapcsán tervezzük a „Borsodi Költők Szobája" berendezését, hol nagyjaink : Tompa, Gvadányi stb. reliquiái összegyűjtve lesznek. VI. A beérkezett tárgyakat leltároztuk s a cédula katalógusok folytonosan munkában vannak. A gyűjtemények elhelyezése és épségben megtartása végett minden lehetőt elkövettünk. *) M. N. Múzeum néprajzi értesítője : 1905. 4. Matyóföldi tüzelők és szénatartók. M. N. Múzeum néprajzi értesítője: 1907. 1-2. Matyó kendermegmunkáló szerszámok. Dolgozott a gyűjtemény leíró cédula katalógusán. **) Sajnos, hogy Kóris Kálmán egészségi állapota miatt a gyűjtést egyelőre el kellett halasztanunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom