Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1905/6. évi évkönyve (Miskolc, 1906)

I RÉSZ - Vikár Béla: Szűcs Marcsa népballadánk eredete

tése (Koszorúk II. 69. 1. 15. sz.) Az emiitett két sor a Szini—Erdélyi-féle változatokra támaszkodik : M.-Bánhegyes : Beborult, beborul*, be is sötétedett, Szini : (u. a). M.-Bánhegyes : Szegény Manó Terka elkedvetlenedett. Erdélyi : a szegény Szűcs Marcsa el is keseredett. A lányokhoz szóló intés itt is megvan : Lányok, lányok, lányok, rólam tanuljatok, hogy ti a legénynek jó szót ne adjatok, csókot ne adjatok, mert tik is így jártok : a harmincz | fontos vasat tik is hordozzátok.

1 Ez meglehet, szintén Szűcs Marcsából került ide; csakhogy, a mint említettük, oda szintén máshonnan vegyült. Még a leány neve előtt többször kitett » szegény « jelző emlékeztet Szűcs Marcsára, a kinek ez a jelzője — talán a betűrím miatt — szinte állandó. Ellenben a többi egészen más történet, mely Manó Terkáról szól s a mienkhez egyébként semmi köze. A költeménynek azon egyéb változatai, melyeket ismerek, mind az itt bemutatott alföldi szerkezethez állanak közelebb, de semmi újat nem mondanak, így a csongrádmegyei (Arany—Gyulai : Népk. gy, III. 102. 1.) s így a Kálmánynál lévő másik följegyzés (Koszorúk II. 69. 1.) Gyűjteményemben van a dunántúlról egy pár töredékes változat, melyek a borsod-gömörmegyei szerkezethez látszanak tartozni. 1 E sor elején a névelő verstani ütembontással van beiktatva.