Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1905/6. évi évkönyve (Miskolc, 1906)

I RÉSZ - Gálffy Iynác: Bocskay István emlékezete

tetett a rendek törvényhozási joga, a jezsuiták befolyása alatt megindult a vallási üldöztetés, a szabad székelyek megfosztattak szabadságuktól, jogaiktól s az a nép, mely Bocskay István nemeslelkű tanácsára, előbb szabadságát visszanyerve, Báthory Zsigmondnak kivívta a Szinán basa elleni diadalmas ütközetet és annyi nyomorúság után ismét Európaszerte dicsővé tette a magyar nevet, rettegetté a török előtt a magyar kar hatalmát, az a nép a szolgaság és gyilkolás rémei által odaszoríttatott, hogy önvérei ellen fogván fegyvert, az erdélyi sereget kétszer verte tönkre, inkább az oláh vajdákkal szövetkezett, mint vérszopó elnyomóival, bár ezek vele egy nyelvet beszéltek is. így lett számtízötté Erdélyből a magyar nemesi vezető elem. Hiába választották meg ekkor Bethlen Gábort a bujdosók erdélyi fejedelemmé, ő sem tehetett semmit és fejedelmi jogokat nem gyakorolhatott. Ellenben elárasztotta bérenceivel az országot Básta, Rudolf király vezére, aki azt hangoztatta, hogy Erdélyt ő meghódítván, Erdély összes eddigi jogai elvesztek, a földbirtok az uralkodóé, mert ő foglalta el és a birtokos csak az ő adományából bírhatja annyi '.joggal, a mennyit neki adni éppen tetszik. így a nemesség kiűzetett udvarházaiból, a városokból a magyar elem kipusztíttatott, a székelység újból a legsúlyosabb rabságba esett. A kastélyok füstölgő romjai között idegen nép ütött tanyát rabolva, pusztítva a még épségben lévő falvakat. Nem törődött senki a más jogával, elkoldúsodott a nép ; művelés hiányában elvadult a föld. Nem szántottak, nem vetettek és így nem aratván, nem is volt táplálék sem. Gyökereket és a fák kérgét őrölték lisztté s sütötték kenyérré az elzüllött polgárok, sokszor a szülő feldarabolta gyermekét, hogy felfalhassák s Enyeden nyilvánosan mérték az emberhúst, úgy, hogy a XVI. század szégyenére törvénynyel kellett az emberhús árulását eltiltani. Mily elfajulása a kornak és a népnek! De ez kellett a vérszopó Bástának. Örült, hogy igavonó barma helyett maga húzta a nép taligáját, melyet Básta szekerének neveztek akkor s mindent elkövetett, hogy kipusztuljon a magyar. Hirdetmény útján németekkel akarta benépesíteni az országot, különösen bányászokat telepített ilyen módon