Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)
II. rész - A talmi asszony
san kárhozatos modernizáló szellemtől, az asszonyoknak, azaz a Nőnek veleszületett rafinement-jában rejlő tettető képességével megtagadja saját »én«-jének jótulajdonságait. Megveti — látszólag (mint ahogy mindent látszólag tesz) — a szellemet, gúnyolódik azok felett, kik elég naivak a »talmi asszony« előtt érzelmekről beszélni, szinte kérkedik erkölcsi nézeteinek ama szédületes magasságával, hol tán éppen e magasság miatt márványnyá fagy minden. Egyebekben pedig hiába beszélünk a talmi asszony előtt a lelki élet gyönyöreiről, ő élvezetet talál abban, hogy porba sújtsa egyetlen szavával a legszebb szólamokat, hogy materialistának tartsa mindenki, olyannyira materialistának óhajt látszani, hogy még az alkotó Természet parancsa folytán lengedező lanyha zefirtől is azt kérdi tán: »Mi a célod?« Pedig hát csak ismerni kell ezt a tipust. Új még, egészen új, mint korunk számtalan egyéb torzszülötte, mely nem tehet róla, hogy lényét az ósdias nevelés és a modern szellem vadházassága korcsnak szülte. Egyetlen előnye a »talmi asszonyinak, — ama bűne mellett, hogy a pszichológiai analízisben járatlan embereket a kétségbeesésig megdöbbenti hazug fényével — hogy vannak pillanatai, midőn tettető képessége meglankad, midőn elragadó naivitással azzá válik, aminek tényleg született, midőn leveti hazug lényét, mint ahogy megfeketedik a választóvíz cseppjétől próbakövön a — talmi. Hölgyeim és Uraim ! Most, hogy túlestünk a teoretikai részen, kezdjük meg a pszichológiai boncolást. Rántsák le, kérem, a leplet az előttünk fekvő kadáverről ! Tehát... De nini ! Hiszen ez Bánhidy Adél grófné ! Nos, szerencsés kézzel fogtunk e műveletünkhöz, valami csodálatos érzékkel Önök éppen ama nőt választották ki az élet színpadának nyüzsgő tömegéből, melyről az előbb voltam bátor néhány ismertető szót szólani ; megtaláltuk egyetlen fogásra a »talmi asszony«-t. Nos, jól van. Kísérjük figyelemmel néhány percig ezt a tipust. Bánhidy Adél grófnő termeibe, jobban mondva budoirjába vezetem Önöket. Nézzenek, kérem, körül. Nem találnak