Balogh Bertalan szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1903/4. évi évkönyve (Miskolc, 1904)

II. rész - Művészi nevelés és a műipar fejlesztése

A vallásháborúk viharainak lecsöndesülte után II. Ágost szász király a XVII. században alapítá a drezdai képtárt, de a művészet ekkor még nem bírt újra éledni, csak a XVIII. században kezdődik művészi élet az egyes fejedelmi udvarokban. Ekkor telepszik le a magyar Kupeczky Nürnbergben, Mányoky Drezdában. A XIX. században aztán egymás után karolják fel a művészeteket fejedelmi kezek. Legelőször ébred a űmvészi élet Münchenben, hol a bajor királyok hatalmas képtárt vonnak össze. A müncheni festőakadémia főleg Pyloti-va\, majd a düsseldorfi Kaulbach-ha\, a drezdai Richter-re\, a Karlsruhei GWe-val, a weimari Gesselli-vd, a berlini Menzel-\e\ az élén mind nagyobb versenyre kelnek s elősegítik a német művészetek gyors kifejlődését. A művészet és műipar fejlesztése nagy arányokban indul meg e művészi központokkan. A legrégibb német iparművészeti iskolát Nürnbergben 1662-ben Sandrnrt festő alapítá. Ez iskolát a XIX. században Krehling a maga képezte tanerőkkel kitűnően szervezte és oda fejleszté, hogy a műipar több ágában mintaszerű alkotásai az 1863-iki, Münchenben rendezett kiállítás után sorba járták Stuttgartot, Bécset, Karlsruher, Berlint s majd a párisi világtárlatot. A nürnbergi iparművészeti iskolának nagy segítségére van a germán-múzeum, az egész német nemzet műipari kincseinek ez óriási gyűjteménye. De e mellett az iskolának saját, becses gyűjteményét is igyekezett a város már a 70-es években külön iparművészeti múzeummá átalakítani (1869-ben 160 ezer forintot szánt erre a város, ugyanannyit a bajor kormány). A nürnbergi iskola hatása alatt a többi német városok is fokozott buzgalommal láttak hozzá az iparművészeti szakoktatás rendszeresítéséhez és szakiskolák felállításához. Az egységes német birodalom megnövekedett erélye pedig a birodalom minden részében, minden országában a műipart öntudatos politikai bölcseséggel oda fejleszté, hogy a század végén már egyenrangú versenyzőként állhatott oda a francia és angol mellé Parisban.