Szentpáli István szerk.: A Borsod-Miskolci közművelődési és múzeum egyesület 1901. évi évkönyve (Miskolc, 1902)
Ax 1. sz. urnasir If) in. h., 12 m. széles volt, egyetlen urna darabjai voltak beiino. semmi melléklettel. 2. ^ ^.A-j gO^-íí-'v 6 m. jgzélos urna-sirholtozat. 2 4iEna darabjai voltak. E gy i k alkalmasint nagy tállal lefedett urna volt. M elléklet két vaskarika, két vass zeg ( taláru a karikákhoz tartozó nyelv.) és egv köpüs vas nyilhegy. S. sz. urna-sírbolt a legnagyobb lehetett, de teljesen fel volt dúlva és kirabolva. Több sírnak nyomát nem találtuk. Egy napi kutatást szenteltünk a Latorvár vidékének, az u. n. Vizfőmek és a Kovabánya laposának. Osleletet nem találtunk, de megállapítható, hogy a Kovabánya laposa körül most is terméskő állapotban számos kovakő hentereg, de magát a bányát mely az Öregek állítása szerint művelve volt. nem találtuk meg, mert most senki sem tudja, merre volt, s nekem nem volt annyi időm. hogy néhány száz hold erdőséget átkutassak. A Ltitorvár, véleményem szerint már a neolitkorban lakóhely volt. A Moesolyásig terjedő tensik, melynek a várhoz közel levő laposát Vásárhelynek nevezik, az őskorban nem lehetett oly nagy árokkal elválasztva, hanem összefüggő lehetett. Védelmi szempontból - a mint Wosinszky kimutatja - - alkalmasint a bronzkori ember árkot vont, mely a lapos felől való megtámadás (dien védelmezte; A nyugati, délnyugati ós keleti részen megközelíthetetlen meredekségben áll a hegy, ellenben az északi és északkeleti oldalról hozzáférhető!)!) volt és most is az. A záporok, felhőszakadások, elvégezték a többi munkát és a hegy egészen külön áll. mint egy kőszál. A mint az ember a Latorvizén átmegy, a Dózsa József, sályi plébános lankadatlan buzgalma által megalapított iskola mellett megállunk, két ut van előttünk. Az egyik jobbra egy szoros út, a meredekebb és mégis ez lehetett a fŐfeljárat, mert az ut még most is egyenesen a várdomb keleti oldalán felvezet a főbejáratig. Ezt az utat azonban alkalmasint a cseh rablók építették. A vár legutolsó lakói ugyanis a cseh rablók voltak. Innen a neve: Latorvár. Szükséges volna ezeknek a váraknak történetét, amennyire lehet, összegyűjteni, mert az ősrégészet is nem
