Janó Ákos: Sárospatak és vidéke helytörténeti, néprajzi irodalma. (Documentatio Borsodiensis 7. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1987)

BEVEZETÉS

rások is. A szakköri kiadványokban, helyi kutatók, társadalmi gyűjtők bevonásával készült gyűjteményes kötetekben elsődleges cél az új, eddig ismeretlen anyag közlése, s ezek a tudományos feldolgozás és a jövő számára forrásértékűek lehetnek. Szintén forrásértékűek a települések, üzemek, intézmények életére, a mindennapok politikai, gazdasági, társadalmi eseményeire vonatkozó különböző sajtóközlemények. A figyelemfelhívó, híradásjellegű vagy az évfordulókhoz kapcsolódó, aktualizáló újságcikkek is értékes helyismereti adatokat rejthetnek. Adatgyűjtésünk ezekre is kiterjedt, de Sárospatak esetében a helyismereti szempontból értékelhető sajtótermékek olyan nagy számban fordulnak elő, hogy összegyűjtésük, bibliográfiai feldolgozásuk válogatás, értékelés és megfelelő szűrés nélkül aligha lett volna lehetséges. A bibliográfiába felvehető és mellőzhető hírlapi irodalmi anyag szétválasztására azt a formai szempontot találtuk érvényesíthetőnek, hogy az egyes írásokat szerzőjük ellátta-e nevével. Amennyiben a szerző nevének feltűntetésével a cikket nem hitelesítette, azt kézbevétel nélkül is helytörténet szempontjából érdektelennek ítéltük, s nem vettük fel a bibliográfiába. Az így kimaradt hírlapi sajtóanyag munkánk terjedelmét olyan mértékben megnövelte volna, hogy az az anyagot áttekinthetetlenné, használhatóságát, tudományos hitelét kétségessé tette volna. A válogatásnak ezt a szempontját a régebbi periodikák esetében is alkalmaztuk, kivételt csak azoknál az írásoknál tettünk, amelyeket helytörténeti szempontból különlegesen fontosaknak, forrásértékűeknek ítéltünk. Ezek a cikkek is azonban minden esetben a szerző nevének valamilyen jelzésével ellátottak. Bibliográfiánk címleírásait részint a fenti kiadványokból vettük át, részint pedig maguknak a műveknek a közvetlen ismeretében gyűjtöttük. Különösen a hírlapok és régi folyóiratok esetében kellett megelégednünk a már korábban kiadott bibliográfiák adataival, mert ezek számunkra nem minden esetben voltak hozzáférhetők. Nem törekedtünk a teljes, részletes és analitikus leírásra, mivel ezt forrásaink sok esetben nem tették lehetővé, a részletes bibliográfiai adatok pótlása pedig kézbevétel nélkül aligha történhetett volna meg. Az önálló kiadványok esetében nem tüntettük fel a kiadót, a szerző (szerkesztő) és cím mellett megelégedtünk a kiadási hely és év megjelölésével. Az adatokat általában abban a formában vettük fel bibliográfiánkba, ahogy azt találtuk. Folyóiratok és hírlapok esetében ezért az évfolyam megjelölésére néha római, máskor arab számot találunk,