Janó Ákos: Sárospatak és vidéke helytörténeti, néprajzi irodalma. (Documentatio Borsodiensis 7. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1987)

BEVEZETÉS

annak megfelelően, hogy a lap szerkesztésénél milyen szokás szerint történt a jelölés. Az évfolyam száma után általában az oldalszámok meghatározása következik. Ha a folyóiratok évfolyamaiban az egyes füzetek oldalait külön számozták, az évfolyam után elkerülhetetlen volt a füzetszám jelzése is, s csak ezután adjuk meg az oldalszámokat. Ha a címleírás korábbi bibliográfiából való átvétel, akkor leginkább azt a jelölést alkalmaztuk, amit ott találtunk. Emiatt a folyóiratoknál néha csak az évfolyam számát (a római szám sokszor áttéve arab számírásra) , máskor csak a naptári év feltűntetését találjuk. A bibliográfusok az évfolyamon belül gyakran csak a füzetszámot, máskor ezzel együtt az oldalszámot is jelölik. Napilapoknál gyakran az évfolyam, lap- és oldalszám, másutt a naptári év, hónap és nap megjelölése szokásos. Az évfolyamok számozása ugyanazon folyóirat, napilap esetében sem mindig következetes (néha téves!), ezért a megjelenés naptári évét (a bibliográfiai leírás előtt, a szerző neve után) mindig megadtuk. Bibliográfiánkban a címleírások formai következetlenségei mégis elsősorban a források eltérő jelölésrendszeréből adódtak. A különböző jelölési módokat a hitelesség kedvéért inkább megtartottuk, minthogy azokon önkényesen, az adatoknak a művek kézbevételével történő ellenőrzése nélkül, változtatásokat eszközöltünk volna. Bibliográfiánk két részből, a szerzők nevének beűtrendjébe szedett részletes címleírásból és a mutatób

ól áll. Az egyes szerzőknek valamennyi művét együtt, a megjelenés időpontjának sorrendjében találjuk, így a helytörténeti és néprajzi kutatók, az adatok feltárásában és közzétételében tevékenykedő társadalmi munkások, a rendszeres hírközlést, ismeretterjesztést és népszerűsítést végző tudósítók vidékünkre vonatkozó munkásságának teljes anyagát könnyen áttekinthetjük, s a kutatás és ismeretszerzés előre haladásáról, az ismeretanyag bővüléséről kronológiailag is tájékozódhatunk. Az első részben a címleírásokat a művek rövid jele előzi meg, ami a szerző teljes nevéből és a mű megjelenési évének feltűntetéséből áll. Amennyiben ugyanazon szerzőnek ugyanabban az évben több műve jelent meg, azokat betűzéssel különböztettük meg egymástól. Ez a jelölési mód tudományos művekben jegyzetek és hivatkozások formájában mind általánosabb gyakorlattá, nemzetközileg is elfogadottá válik, bibliográfiákban azonban tudomásunk szerint még nem alkalmazták. A bibliográfiai munka gyakorlatában az utóbbi évtizedek során a művek számozásának szokása terjedt el. A bibliográfiákba felvett mű-