Janó Ákos: Sárospatak és vidéke helytörténeti, néprajzi irodalma. (Documentatio Borsodiensis 7. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1987)

BEVEZETÉS

csai Ferencné munkája. Hubay László és Kluger LaszIóné együttműködésével készült el Borsod-Abaűj-Zemplén megye helyismereti bibliográfiája 1965-1970, ami a Borsodi Történelmi Évkönyv IV. kötetében (különlenyomatban is!) jelent meg 1973-ban. Különösen hasznos munkát végeztek a Megyei Könyvtár dolgozói a hírlapok és folyóiratok helyismereti anyagának feltárásában. Borsod, Abaúj és Zemplén megyék, illetve az egyesített hármas megye hírlapjainak és folyóiratainak helyismereti irodalmát Fülöp Attila készítette el (megjelent 1964-ben a Könyvtári Füzetek 1. számaként). Ezt követte Kluger Lászlóné kiadványa (Könyvtári Füzetek, 2. sz.): Borsod megye fejlődése 1945-1964. a megyei lapok tükrében (1966). A Megyei Könyvtár újabb kiadványsorozata: Borsod-Abaúj-Zemplén megye irodalma a sajtóban címmel már 16 füzetet ért el (1979-82). Talán ez serkentette a sárospataki Városi Könyvtár akkori munkatársát, Halász Magdolnát

, hogy a település várossá nyilvánításának 10 éves fordulójára - főként a megyei hírlapok anyagából elkészítse cikkbibliográfiáját Sárospatak egy évtizedes fejlődéséről (1968-1978). A legújabb megyei vállalkozás eredménye Tóvári Judit

: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei műemléki bibliográfiája, amely 1983-ban jelent meg az Építészeti Archívum II. köteteként, s új színnel gazdagította a megye helyismereti irodalmának addig is gazdag gyűjteményét. Mint láttuk, Sárospatakon Bakos József 1947-ben megjelent munkája óta nem történt meg a későbbi helyismereti irodalom olyan számbavétele, amely a területre vonatkozó történeti és néprajzi ismeretek teljes anyagát tartalmazná. Az eltelt 37 év pedig minden korábbi időszaknál gazdagabb eredményekkel járt, a helytörténeti kutatások helyi bázisait alakította ki, s városunkban is megteremtette a honismereti munka tórsadalrra rangját. A helytörténeti kutatásokat egyre nagyobb figyelem kíséri és nő azoknak a tábora, akik maguk is alkotó részesei a múlt jobb megismerését, a haladó hagyományok, történeti tapasztalatok hasznosítását szolgáló társadalmi tevékenységnek. Bibliográfiánk a fent említett hiány pótlásának, s egyben az újonnan jelentkező társadalmi igényeknek kíván megfelelni. Az a helyismereti anyag, amit bibliográfiánkban feltártunk, nemcsak tartalmilag, tematikailag változatos, hanem a feldolgozások tudományos szintjét, a közlemények célját és a megjelenés formáját, helyét tekintve is meglehetősen különböző. A tudományos kiadványok mellett szép számmal vannak adatközlő, ismeretterjesztő, népszerűsítő í-