PAP MIKLÓS: Debreczeni Ember András és Maton János leírásai Tokaj-hegyalja és Zemplén településeiről (Documentatio Borsodiensis 6. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1987)

Debreczeni Ember András és Marton János munkájának helytörténeti jelentősége

(t.i. a kitiltás hírülvételekor máj. 18-án) az Bényei Gulyára és Ménesre mennek, mellya Bényei Fel Hegy elejénél azon réten legelt, melly iránt soha leg kisebb juss nem volt s onnét mind a Gulyáról, mind a Ménesről számos marhát el lopnak. Ezt a gulyás hírül adván a Bényei nép azonnal fel zendül hogy tulajdon határokról bátorkodtak a Baskaiak marhákat ellopni... A város gyűlésén elvégzik, hogy a tolvajokat elfogdossák, de ottan a határszélén nem találván őket, újra összegyűltek." E gyűlésen olyan határozatot hoztak, hogy a baskóiakat példásan megbüntetik, marháikat elveszik, a vétkeseket és a baskói elöljáróságot Erdőbényére szállítják, hol ítélkezni fognak felettük. Az indulatot tett követte. Domonkos Sándor alszolgabíró 1818. május 23-án Korláton keltezett jelentésében, melyet a vármegye alispánjához küldött a következőképpen beszéli el a megtorlást: "Délben mintegy 400 Erdő Bényei Emberek puskákkal, pisztolyokkal, kardokkal Dob és Trombita Szó alatt Baskó Helységére rettenetes dühöngéssel rá rohantak, és egész Helységet, még a Paróchiát is feldúlták, akit elől utói találtak, azt mind ölték, vágták, verték, 7 embert agyon lövöldöztek, sokat megvertek, 9 Embert megkötözve a Biróval és a Nótáriussal együtt mind az Előljárókkal szekereken magukkal Erdő Bényére elvitték Olyan rettenetes dulást és rablást vittek véghez, hogy azokat pennával le nem Írhatnám. Amit csak marhát a faluban leltek, azt mind elhajtották magukkal. Az egész falut rémülésükbe otthagyták, nem mernek haza menni, mert az Erdő Benyelek most is ólálkodnak utánok... Én ezen fontos és szomorú matériába az magam fejétől belé nem ereszkedem, de nem is tanácsos oda kimenni..." A vármegye az események után szigorú kivizsgálást rendelt el. A zendülésben való részvételért 275 bényei lakost fogtak perbe, kik közül 215 börtönbe is került. A kancellária a példátlan erőszakosság megbüntetésére királyi biztost küld ki Malonyai Nep. János a kir. tábla bírájának személyében, ki Zemplén és Abaúj megye törvényhatósági tagjaiból alakult vegyes bizottság élén augusztus 21-én hirdetett ítéletet. E szerint a bíróság 12 szabadságos katonát az illetékes katonai hatóságnak adott át, 48 vádlott nemest, köztük Fekete Károly vármegyei jegyzőt, ki részt vett a zendülésben egy hónaptól öt évig terjedő börtönre, a nem nemeseket 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönre, keveseket pedig csupán testi büntetésre ítélt. A per folyamán 73 tanút hallgattak ki, közöttük mint koronatanút Nemes Marton János uramat is.