Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)
vasát is, amelyet a szerkesztő Toldy Ferenc irta alá s melynek kidolgozásában Czuczor G-ergely, Érdy János és Jerney János vett részt, A felhívás a gyűjtéssel kapcsolatos legfontosabb követelményeket is megpróbálta tisztázni és rendszerbe foglalni. A pályázati felhivásra nyolc pályamunka érkezett be, köztük egy Borsod megyéből is: Bánfalva helynevei, amelyeket Kazinczy Gábor gyűjtött össze. Sajnos, e dolgozat sorsa ismeretlen, s nem tudjuk, hol lappanghat ma. Az érdeklődés kiszélesedésére mutat, hogy más folyóiratok is kezdték felkarolni a helynévgyűjtós ügyét. így például a Tanodái Lapok 1858-ban jelentetett meg pályázati felhívást, magas jutalmat tűzvén ki a legjobb munkának. A felhivásra azonban mindössze egyetlen pályamű érkezett be: Róső Ensel Sándoré, de később ő is visszavonta azt a szerkesztő "méltánytalan bánásmódja" következtében. Réső Enselnek nem ez volt az egyetlen gyűjtése: valószínűleg az 1853« évi akadémiai felhívás hatására kezdett el foglalkozni a helynevekkel. Sok kisebb cikket irt, amelyekre jellemzőek a képtelen névmagyarázatok; ezek Pesty Frigyes kritikáját is kiváltották. Réső Ensel legjelentősebb munkája az a négy füzet, amely A helynevek magyarázója címmel jelent meg I861 és 1893 között. E vázlatos áttekintésből is világosan látható, hogyan ébredt fel az első fél évszázad során először a történészek, később pedig a nyelvészek érdeklődése a helynevek iránt. A szórványos és rendszertelen gyűjtések következtében azonban nem állt a tudósok rendelkezésére akkora névanyag, amekkorára szükség lett volna az alapelvek kidolgozásához, a nevek biztonságos magyarázatához. Ennek a gyűjteménynek a létrehozására vállalkozott Pesty Frigyes és igy neki köszönhető az első olyan helynévgyüjtemény, amely az egész országra kiterjed s amely azonos alapelvek szerint jött létre. XXX . , Pesty Frigyes 1863-ban fogott hozzá a helynévgyűjtés megszervezéséhez. Február 2-án, Temesvárott kelt az a levele, amellyel a Magyar Királyi Helytartótanács támogatását akarta megszerezni. E levélben világosan leírja céljait:
