Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

cadik nagygyűlés tűzte ki az első ilyen tárgyú pályatételt. Ez a pályatétel azonban a helyneveknek nem is annyira a gyűjtését, mint inkább a megfejtését szorgalmazna és nem is volt nagyon sikeres: a három beérkezett mű közül a Czuczor Gergelyből, Nagy Jánosból ós Vörösmarty Mihályból álló biráló bizottság Lenkey Zsigmond pelsőci református lelkész munkáját itelte a legjobbnak - ugyanakkor közlésre alkalmatlannak. De ha serami más, már maga a páiáyzat ténye is megmutatta, hogy helynevek iránti tudományos érdeklődés alaposan kiszélesedett. Az érdeklődés e korai megnyilvánulásai után 1850-ben történik egy olyan esemény, amely már valóban úttörő kezdeményezésnek számit:ekkor kezdi el buplikálni Révész Imre az Új agyar Múzeum hasábjain a csaknem kétezer helynévből álló gyűjteményét. Az egész országból gyűjtött neveket - amelyeknél azonban mindig megjegyezte, melyik településhez köthetők - alaposan kiválogatta; a válogatás alapelve számára a nyelvészeti érdekesség volt. Valószínűnek kell tartanunk, hogy Révész környezetét is inspirálta a földrajzi nevek gyűjtésére: Debrer[énbe kerülése után jelent meg ugyanis Balkányi Szabó Lajos könyvecskéje /Debreczen helynevei. 100 helynévnek történeti, szájhagyományi és szónyomozási magyarázata. Debreczen, I8Ó5./-, e könyv egy példánya a szerző ajánló soraival Révész könyvtárában is megtalálható. A Toldy Ferenc szerkesztésében megjelent üj Magyal" Múzeum egyébként fennállásának alig több, mint egy évtizede alatt meglehetősen nagy szerepet vállalt részint a helynóvgyűjtés alapelveinek a tisztázásában, részint pedig a kisebb gyűjtések közreadásában. A helynévgyűjtemények közül a jelentősebbek közé tartozik például Nagy Ivánnak a Nógrád megyei Nagyoroszi helység neveit közreadó dolgozata /1857/, de van Borsod megyéből származó gyűjtés is: ez a Sajó-Szent-Péter és helynevei cimű cikk /1855/, amely a jelen kiadvány Függelékében is helyet kapott, mivel a Pesty-gyűjtés készitője hivatkozik.rá és feltehetőleg azért nem részletezett bizonyos dolgokat, mert a cikkben már bőségesen irt azokról. Eszerint a cikket beküldő -vnem más, mint Sajószentpéter Vadászy nevű akkori jegyzője. - Az Új Magyar Múzeum tette közzé az Akadémia 1853- évi felhí-