Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

A R L Ó Helynevek 30 Arló községből Borsod megyéből 1.. Arló község tartozik Borsod megyéhez a Pest Budai Kerülethez, a' Szentpéteri járáshoz. Székhelye Miskólcz; - Határozik Keletről Csernely, Délről járdánháza, nyugotról Disznósd, Északról Csépány községekkel. 2. Arlo ezen helységnek egyedül divatozó neve, 's ezen néven országszerte esmeretes. 3. A régi okiratok szerint Orl, mostani név szerint Arlo. dik k. I332 évben az Egri Megyebeli név tár szerint már ezen név Arlo a' pápai tizedek öszve Írásában említetik, még pedig mint arról nevezetes hely, hogy itt Fő Esperesség volt. 5. Ezen községnek lakossal tősgyökeres Magyarok, kik e

1 vidéken palóczoknak neveztetnek, hogy tŐsgyükeres Magyarok onnan tűnik ki, hogy beszéd módok a

7 régi okmányok írás mógyával megegyezik például a' régiek mongya én, a' palócz pedig e' helyett en. - Ezen községnek lakossai II65 lelket számlál, melyek között vannak R Catholicusok 10^2, Czigány 99, Zsidó 2k összesen 11Ő5- 6. A község határában előforduló topograph ; ai helyek: a Csé— pányi határ szélén azon ország út vona nellett melly Rozsnyai és Egri út vonalnak neveztetik jobrúl kaszálók és szántóföldek - hegyes legelő létezik. Bogdány kavitsos, nád és Rétkert név alatt, balrúl szinte legelő, és szántó, Vázsó, Benéte, és Balázs Ur háza ezen düllőben vagyon egy nevezetes hegy csúcs, melly Mikó Kastélyának neveztetik. Csahó düllőbe hegyes bérczeken és oldalakon borókás és cséplés legelők léteznek, melly szarvas marhákkal és juhokkal legeltetnek. Szahony düllőbe szántók, kaszálók, és legelők vannak - 's ugyan azon düllőben szén kőbányaiis léttezik, a' honnét a* szénkövet az Ózdi vasgyárba fuvarozzák. Izra, Konnya, Maczó, Daraczó düllőbe szinte szántó kaszáló és mintegy 1100 Hold kiterjedésű Erdőség is léttezik - a' raellyet Plathy és Laszkáry birtokos urak bírják. Ezeknek nagyobb