Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

része már olfaknak kivágatott - és szénnek égettetett. ­Nagyrét és a Gyepesi diillőkbe szinte Rétek, szántók és mintegy 2000 hold erdőség léttezik ezen Erdőség között vagyon egy nevezetes hegy - melly Vajdavára hegyének ne­veztetik, hol hajdanában a' Törökök laktak mellynek egy­negyedét Hyzelman György, három negyedét pedig a' Somos­keőy örökösök birják - nagyobb része már kivágatott és szénnek felhasználtatott. - az Ótsadó, Czakó, Záréte, Ná­dó, Bábos Papp völgye, Fülevölgye és Vig Ág: düllőbe le­vő erdőségeket a' Somoskeőy örökösök és a Vass Család bir­ják, - ezek márkivágattak és szinte szénnek használtattak fel. Végre a' Disznósdi határ szélén - az Egerszegi és Ke­rülett allyai düllőkben szinte szántó, kaszáló, és legelő léttezik, ezen düllőbe Vass István urnák, juh hodállya és juhász tanyája vagyon. Arló községnek határa töbnyire hegyes, völgyes s nagyobb része Erdőségből, borókás és cséplés legelőkből ál szántó földje silány terméssel bir. Kelt Arióba Május 22 en 1864 Biró Vass József Éliás Ferencz Hites Bador Marton jegyző XXX A R N Ó T Arnót község Befelelés a folyó hó 26 an vett 237 szám alatt Tekintetes Jarabek Lipót Esküdt úr által kiadott Rendelettel megküldött Helynevek ösz­szeirásában schémában feltett kérdőpontokra, ugyan is: ad 1. Sajó Arnóth község Borsod megyében fekszik, Miskolczhoz mint a megye székhelyéhez 2/4 mérföldre, lakossága rom: és görög katol. 's evangelicusok; tót ajkúak ugyan de kivétel nélkül jól beszélnek magyarul, ad 2, Ezen községnek az első pontban érintetten kivül más ne-

Next

/
Oldalképek
Tartalom