Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

szent helyet Izraeliták lakják évenkint haszonbér fizetés mellett. Aranyos községet, minthogy hajdant nagy rengeteg erdőség övezte körül, régenten Makkos Aranyosnak is nevezték. Most e községet nyugat, éjszak és kelet felől keríti félkörben csak erdő; délkelet 's délnyugati *s nyugati része felől majd szöllőhegy, majd szántóföld 's rét, majd ismét szöllőhegy környezi; melly szöllő hegyek nevei Varnyos, Aranygomb és Meszes név alatt ismeretesek; hogy azonban e szöllő hegyek elnevezéseiket honnét vették, az adatok rólla halgatnak, hihető hogy az Aranygomb szöllő heg>y arany szinü szöllő termése után, a Meszes meszes izü bor termése után nyerhette elnevezését; mind három szöllőhegy azonban, meglehetős zamatú 's izü fehér bort terem. A község nyugati részét még egy avas nevezetű őserdő vágás is keriti; az év Téli Szakában igen alkalmas Rókát vadászó hely. E község éghajlata tiszta 's ekkép igen egésséges. E község határbeli szántóföldjei azonban a régmegpenditett, de a még ez ideig nem foganatosíttatott határbeli arányosítás miá végkép kisoványitottak 's Termékenységeiket vesztették ugy annyira, hogy a legdúsabb időszakban sem dicsekedhetnek közép terméssel; Rétjei azonban, mellyek Alsó Nagyrét, Szénásvölgy, Hőviz, Nagy és Kiscsehvölgy 's Lencsés völgy alatt isméretessek, meglehetős termékenységgel bírnak. Kelt Arany 1864 évi Május hó 30-án. Feljegyezte Tagányi János mk. Kohányi István községi hites jegyző Biró /Külz

eten: Magyarhon Borsodvarmegye Egri Járás Aranyos község Hellynevek jegyzéke 271.sz.a./ XXX