Pesty Frigyes: Borsod vármegye leírása 1864-ben (Documentatio Borsodiensis 5. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1988)

ARAN Y OS Helynevek Aranyos községből, Borsod megyéből. Aranyos község, Borsodvármegye Egri járásának kelet éjszaki határ széllén - kelet felől nyék, délfelől Ernőd, nyugat felől Harsány és Kisgyőr, éjszak felől Diósgyőr 's Görömböly szomszéd községek határai között mint egy ezer lelket számlálva, egy igazi kellemes 's regényes völgyben fekszik; 's magyar ajkú nép lakja; 's mikori alapittatása 's népesittetése idejét, az adatok hiánya miá, homály fedi. E község "Aranyos"-, hogy ezen nevezetét honnét vette, sem a korábban szülött egyénektől, sem pedig a községi irattárban léttező iratokból kivenni tudható; hihető azonban, hogy ezen elnevezését, gyönyörű fekvésétől sajátította. Hajdant e község s Jezsuita Szerzet tulajdona volt. Most e község' a még máig is arányositatlan határának nagyrésze a Magyar Királyi Kincstár javait kiegészítő birtok; s az Egri Cs. Kir.Pénzügyi Igazgatóság jóváhagyás fentartása mellett, a Királyi Koronái Diósgyőri Tiszttség által kormányoztatik. E község határának nagy része erdő, s a vadászatra - hol nem ritkán nyúl, róka, *s őz is található, a vadászoknak igen kényelmes mulató helyül szolgál, E község határában a csehvölgyi, Héviz, és csurgó forrásokból eredő 's hajdant Aranyos községét a Jezsuiták birta világban malmot is hajtott kis patakocska, a községet végig futja, 's Ernőd községén keresztül Szalonta nevü községnél a Hejő folyammal egyesül. E község határának nyugati részén halad keresztül a Pestgallicziai útvonal is, mellynek keleti részén egy igen pompás hármas völgyben máig is fenn áll keresztjével diszitve a Jezsuita Szerzet Kolostora; melly kolostor most már a kir: kincstár egyik regale jövedelmeit - mint utas szálloda - adja, 's aranyosi csárda név alatt ismeretes. Jelen év előtt mintegy 35 évvel e helyet néhai Molnár Sándor kirrkor: Diósgyőri uradalmi Praefectus idejében, csakis keresztény vendéglősök lakhatták; most már azonban a többet igérés nyomán e 3k