KOPASZ ERZSÉBET: Szendrei János bibliográfia (Documentatio Borsodiensis 4. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1982)
Szendrei /Wagner/ János 1857-1927
veket készítettek, másrészt felölelik az iparművészet különböző ágait, sőt a kézművességet és mérnöki mesterséget is, a mü történeti és művelődéstörténeti szempontból is gazdag a— nyagot nyújt. Így például az elszórt adatokból a XVI. és XVII. század nagyszabású, eddig kevés figyelemben részesült hadi építészetének képe kezd kibontakozni ..." 2 ^ És ennek a nagyszerű munkának a többi kötete nem jelent meg. Miért? Hová lett, ki használta fel az összegyűjtött, hatalmas anyagot? A feldolgozott források erre nem adtak választ. Miskolc városa 1924-ben és 1927-ben is ünnepelte kedves tudósa ötvenéves Írói jubileumát. Első kis publikációja ugyanis - rövid iskolai hir — a Miskoloz cimü napilapban je30 lent meg 1874-ben. A helyi lapokat nézegetve, "Miskolc monográfusa" jókedvűen, szellemesen fogadta az ünneplést. A város polgármestere nemes gesztussal megkérte arra, hogy Írja meg monográfiája folytatásaként a város történetét 1910től az első világháború végóig. De erre már Szendrei nem vállalkozott, érezte, hogy kora és betegsége nem engedi nagy munkája folytatását. Bizony, a miskolciak szemében "a Szendrei", a város öt kötetes története, a nagy mű. 1886—tói 1911-ig jelentette meg a város történetéről készített munkáját. Közben néhányszor a városatyák a tanácsüléseken - mint a napilapok híreinek krónikásai feljegyezték - türelmetlenségüknek is hangot adtak, a mü befejezése a szerző szerteágazó munkássága miatt elhúzódott. 1882-ben hozott határozatot a város közgyűlése, hogy a monográfia első kötete 600 példányban a város költaégén megjelenhet, melyből 30 példány a azerzőt illeti. A többi kötetek megjelenéaéig ez volt honoráriuma. Majd a negyedik kötet megjelenésekor tudósítanak a helyi lapok arról, hogy a kép32 viselőtestület megszavazta a munka díjazását. Mindezzel együtt a város büszke volt monográfiájára, bár Szendrei néhány nyilatkozatában utal arra, hogy nem hasznosítják, nem forgatják müvét. /Pl. a város új címerének vitájánál 1903ban. / A magyar tudóstársadalom részéről Ipolyi Arnold, a
