KILIÁN ISTVÁN: Szűcs Miklós naplója, 1839-1849 (Documentatio Borsodiensis 3. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)

Szűcs Miklós naplójegyzetei

III. 1846. debreczeni ügyvéd. Egy vezetőt fogadván l.p.f.ért a' Farkas Károly tanyájára mentünk a' Kösüszegbe . Az úr estve késő jött haza, addig egy nő fogadott bennünket, ki házi felügyelőnőnek látszik, itt. A' kopár Hortobágy után, igen kellemesen lepett meg illy szép gazdasá­got látni, mint a' Farkasé, annyival inkább, hogy k. év előtt még ennek helye puszta volt,' s most ízletes és czélszerű gazdasági é­pületek állanak rajta és szép bár még csemetékből álló angol kert. 22-én F(arkas) K(ároly) úr maga is velünk jött a' kadarcsi korcs­máig, bennünket útba igazítandó. A' Czitra és Kun Pál nevü halmok mellett esett elmennünk. A' Képlátoi korcsmánál megláttuk Zelemért és Debreczent , nekem egy kicsit nehezen esett, hogy Debreczenbe be nem megyünk, de útitársamnak oda menni sem ideje sem kedve nem volt. A' Zeleméri tanyán a' gazdát Karap urat nem találtuk honn, mert ő Debreczenben váltótörvényszéki ülésben volt. Nője vala kint két kis gyermekével, és ennek testvére Diószegi, bécsi nagy keres­kedő, 's még egy bécsi olasz kereskedő Libera nevü. Ezeket 'sa' ta nyán növelt lo. árva fiukat, tanítójukkal Gönczy Pállal ,//:ki 1867 után ministeri tanácsos lett:/ /111.(43 a) együtt, mind a' selyem bogarakkal foglalkozásban találtuk, igyekezve megfelelni az ajtó fölibe írt mondatnak "használd az időt". Diószegi egy igen miveit, utazott, okos ember,nem akará elhinni, hogy mi csupán az ő intéze­tök meglátása végett jövénk,'s még csak be sem megyünk D(ebreczen) be. Már az illyen vendégeket, úgymond, szeretem, pedig különben mindig azon imádkozom hogy bár csak vendégünk ne jönne, mégis ma­rasztott ebédre. G-önczy, ki nejével együtt lakik itt, szinte jeles ember, külföldön is gyüjté tapasztalásait. A' selyem bogaraknak némelly napokoni föltartott fővel! alvása egészen új dolog vala e­lőttem, valamint vetkezésök is. Egy nagy terem állásokkal van tele ezeknek polczain papírból készült fiókokban vágynak a' bogarak, étetésök módja megjegyzést érdemlő, az egyik végen eső fiók a' má­sik végen esővel tolatik előre, "s háló boríttatik reá, melly meg­rakatván frís eperfa levéll*l, erre a' háló közt a' bogarak fölmász nak. Egy képen a' bogarak minden változásai lefestvék. A' motolálá hoz megkívántató viz me legitéshöz gőzgépük van, a' szálak kikérésé sere risgyökérből készült seprűt használnak, a' vizből ezzel fog­ván föl a' gubokat, a' gubó a' szálaknál fogva leereszkedik.* s igy könnyű a végső szálra reá találni. A' kert sánczal van környezve, 's ebből kihányt földre vannak az eperfák ültetve, mellyek. hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom