V. Busa Margit: Kazinczy Ferenc bibliográfia (Documentatio Borsodiensis 2. Herman Ottó Múzeum Miskolc, 1981)

Előszó

mint az, hogy viszonylagos rendet teremtsen a Kazinczyról megjelent dolgozatok áttekinthetetlenségében. Méghozzá úgy, hogy az 1980-as esztendővel bezárólag, a kezdetekkel inditva a gyűjtést, évek szerint felsorolja és meghatározott rend szerint közli, amit Kazinczy Ferenc irt /hirlapi közleményt, verset, fordítást, naplót, kötetet stb./, illetve, amit Kazinczyhoz irtak, vagy amit Kazinczyról közöltek /verset, tanulmányt, kötetet stb./. S miután a bibliográfia pontos lelőhelyet ad meg, az adat részletes leírásából kitetszik, milyen jellegű a közlemény: hirlapi cikk-e, évfordulós megemlékezés a szokványos módon, esetleg felületesen odavetve, ihletett esszé-e, számottévő irodalmi folyóiratban közölve, majd kötetbe gyűjtve, netán tudós tanulmány-e, új adatot tartalmazva. így egyként gazdagodik az, aki a sokrétegű Kazinczy-életmünek csupán egy szektorára kíváncsi, valamint az, aki módszeresebben akar haladni, s mintegy szeretné áttekinteni /persze, nemcsak a Kazinczy-kutatás alakulását, holott az is megérdemelné már egyszer a feldolgozást, hanem/ a Kazinczyról szerzett fontosabb szakirodalmat /is/. Segítség ez a bibliográfia, a kutatóknak, a hírlapíróknak és az olvasóknak. S a maga nemében kiemelkedő jelentőségű. Hiszen készülnek nálunk bibliográfiák, olykor fölös bőséggel, éves vagy évtizedes áttekintések egy tudományszak terméséről. De ún. "személyi" bibliográfia, tehát egy jelentős egyéniség munkásságának és a róla Írottaknak teljes fölmérése, ugyancsak ritka. Hirtelenében a közeli múltból Ady Endre és József Attila életmüvének ilyen jellegű fölmérése ötlik föl. Pedig hovatovább nélkülözhetetlen lesz az irodalomtudomány művelőinek az ilyen jellegű "személyi" bibliográfia. A kutatói termés egyre bőségesebb és egyre nehezebben követhető. Eldugott lapokban izgalmas anyagok rejtőzhetnek, s még a jószándékú tudós is nagy munkával fedezheti föl esetleg azt, amit a névtelen vagy kevéssé ismert elődje már régebben föltárt. Ez a típusú bibliográfia efféle melléfogásoktól is megóvja azt, aki szorgosan forgatja. Teljességre törekszik olyan értelemben, hogy a hozzáférhető anyagból semmi fontos ne maradjon ki. Ilyen értelemben tán további hasonló bibliográfiákra ihleti az irodalomtudomány iránt fo-