Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)

Valter Ilona: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon - Zala, Somogy, Tolna megyében

A török hódoltság után a tető nélküli templomot 1720- ban befedték, 1745-ben kezdődött barokk átépítése, amit az 1773-as tűzvész visszavetett. Ezután újjáépítették és 1787-ben nyugati homlokzata elé barokk tornyot építettek.

így a nyugati homlokzat előtt áll a hagymasisakos barokk torony. A hajó támpilléres, ugyancsak támpillért találunk a nyolcszög három odalával záruló gótikus szentély sarkain is. Legutolsó tatarozására 1989-ben került sor.

FELSŐNYÉK, RK.TEMPLOM (TOLNA MEGYE)

Nyék falu 1453-ban szerepel először oklevélben. A megye kitétele nélkül, várával együtt, mint a Dombaiak birtoka fordul elő.

Temploma erőteljesen őrzi 15. századi gótikus eredetét. Homlokzat előtti tornya későbbi, de a támpilléres hajó és a nyolcszög három oldalával záruló ugyancsak támpilléres szentély, a hozzá északon csatlakozó támpilléres sekrestyével egységes 15. századi gótikus eredetre vall.

IREGSZEMCSE, KÁLVÁRIA KÁPOLNA (TOLNA MEGYE)

Ireg falu 1441-ben szerepel oklevélben. Tamási várához tartozott, 1443-ban is.

Szenese vagy Szemcse szintén 1441-ben és 1446-ban szerepel oklevélben. Részben ez is tamási várához tartozott, részben köznemesi birtok volt.

REGÖLY - TEMPLOMROM (TOLNA MEGYE)

Regöly falutól nyugatra, a Somoly nevű pusztán áll a 14. századi templom romos állapotban megmaradt nyugati tornya. A templom Somogy nevű elpusztult falu plébániatemploma volt. A falut 1389-ben említik, majd 1426- ban olvashatunk róla. A fejérvári káptalané volt. A tolnai Levéltárban található 1901-es jelentés feltételezése szerint a templom már a 15. században elpusztult. Tolna megye 1818-i rézmetszetű térképe csak a romokat ábrázolja. 1866-ban az alapok vonalai még láthatók voltak,

29. kép Regöly, templomrom látképe (14. század eleje)