Huszár Zoltán (szerk.): Kereszténység és államiság Baranyában (Pécs, 2000)
Valter Ilona: A magyar keresztény államiság építészeti emlékei a Dél-Dunántúlon - Zala, Somogy, Tolna megyében
A templomnak csak a téglából épített tornya áll a hajó nyugati falának maradványaival, melynek keletre beforduló maradványai pontosan kijelölik az északi és déli falak helyét. Tornya nyugati oldalán két ferde gótikus támpillérre támaszkodik, teteje elpusztult. Rómer Flóris megfigyelései alapján feltételezhetjük, hogy sokszögzáródású, gótikus szentélye volt. 1963-ban az Országos Műemléki Felügyelőség állapotát stabilizálva, tatarozta. SZAKÁLY, RK. TEMPLOM (TOLNA MEGYE) Szakái falu neve 1357-ben fordul elő oklevélben. A templom eredetileg a 15. században épült gótikus stílusban, a török idők után későbarokk stílusban újjáépítették. Nyugati homlokzata előtti tornyán copf stílusú kapu nyílik, hajója háromboltszakaszos, szentélye a nyolcszög három oldalával zárul, gótikus, 15. századi. Tornyát 1796-ban építették. Renoválták 1939-ben. TÖRÖKKOPPÁNY, RK.TEMPLOM (SOMOGY MEGYE) Térségünk egyik legszebb gótikus szentélye található e templomban. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzékben a falu Kőbán alakban fordul elő, ekkor már plébániája volt. Vára még a mohácsi vész előtt épült, melyet Ali budai basa vezérlete alatt a törökök elfoglaltak és török szandzsák székhelye lett. 1689-ben lett ismét a magyaroké, Széchenyi Pál volt ekkor a földesura. A templom a gótika és a későbsarokk stílus jegyeit viseli magán. Homlokzat előtti tornya és hajója copf stílusú, átépült 1790-ben. A tornyot ion fejezetű füzéres copf Ízlésű félpillérek díszítik, elől órával, a főpárkány szélén egy-egy gömbváza. A szentély gótikus, a nyolcszög három oldalával zárul, háromszor szélesedő támpillérek támasztják. Belül egyetlen széles íven nyugvó orgonakarzat van nyugaton, a hajó kétboltszakaszos, barokk, a szentély csúcsíves hálóboltozata nyolc konzolra fut le. 1490. körül épült. Főoltára Szent Katalin tiszteletére szentelt, oszlopos és sok alakos rokokó fa oltár, 1790-ből ezen kívül figurális rokokó szószék található a hajóban. ezekből Römer Flóris sokszögzáródású szentélyre következtetett. Feljegyzései szerint a templomot kerítés övezte. A templomot a török időkben védelmi célokat szolgáló fal vette körül, ennek nyomai ma is látszanak. A sekrestyében szenteltvíztartó áll, amely eredetileg mosdómedence volt, melyet a törökök rituális fürdés közben használták, a templom közelében lévő török fürdőben. Ezek a csonkán megmaradt épületek is igen becsesek egy olyan vidéken, ahol a 150 éves török uralom falvak sorát pusztította el és a gótika szerényebb maradványai adnak hírt egy virágzó középkori kultúráról. Jegyzetek 1 lizéna: fr. - ném., a fal síkját tagoló, abból csak kissé kiemelkedő, pillérszerű függélyes sáv 2 Ma Güssing (magyarul Németújvár) Ausztriában. Irodalomjegyzék Arany Dénes: A Decsi Református Egyház története. Decs, 1990. Árpádkori kőfaragványok. Katalógus. Szerk. Tóth M . Marosi E. Székesfehérvár 1978. Bakay Kornél: Jelentések a somogyvári bencés apátság feltárásáról. S.M.K. 1119731341-348. Bakay Kornél: Második jelentés a somogyvári bencés apátság feltárásáról S.M.K. 2/1975/191-207. Bakay Kornél: Somogyvár-Bencés apátság romjai TKMK 1985. Bakay Kornél: Feltárul a múlt: A múlt jövője Bp. 1989. Békefi Rémig: A cikádori apátság története. Bp. 1894. Békefi Rémig: A Balaton környék egyházai és várai a középkorban. Bp. 1907. Bogyay Tamás: A kapornaki egykori bencés apátság XII. századi bazilikája. Történetírás 1938121153-161. Bogyay Tamás: A kallósdi kerektemplom. Dunántúli Szemle VII. 1940. 267-277. Bogyay Tamás: Két Árpád-kori timpanondombormű Zala megyéből. Technika 1941.225-229. Csánki Dezső: Somogy vármegye. /Magyarország Vármegyéi és Városai/ Bp. é n. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 11-111.Bp. 1894-1897. Fraknói Vilmos: A szekszárdi apátság története Bp. 1879. Genthon Ish'án: Magyarország művészeti emlékei. 1.Dunántúl Bp. 1959. Holub József: Zala megye története a középkorban. Pécs 1929. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. 1-111. Bp. 1900-1901. Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711 ,-igBp. 1923. Kollányi Ferenc: A magán kegyúri jog hazánkban a középkorban. Bp. 1906.
