Ecsedy István - Kemenczei Tibor - Kovács Tibor: A bronzkor kincsei Magyarországon Időszaki kiállítás katalógusa (Pécs, 1995)
A bronzkor Magyarországon - A késő bronzkor utolsó évszázadai (Kemenczei T.)
központok, amelyek nagy számban készítettek bronz fegyvereket, eszközöket, ékszereket. Ezek vonzáskörzetéhez kisebb falvak egész sora tartozott, amelyek lakói földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak. A Bakony hegységben földsáncokkal, védőárkokkal körülvett telepeken élt népcsoportok gazdálkodása főleg állattenyésztésen és vadászaton alapult. .A bronzipar nagyarányú fejlődéséről tanúskodik az ebből a századból ránkmaradt kincsleletek jelentős mennyisége (összesen 146 lelet). Ez a gazdasági fejlődés töredenül folytatódott a következő században. Erről vallanak a velemi Szentvid-hegyen és Celldömölk-Sághegyen kiásott öntőműhely-maradványok, kincsleletek. A kézművesség és kereskedelem virágzása lehetővé tette a népesség növekedését, amelyről a Kr.e. 10-9. századból származó urnatemetkezések nagy száma nyújt bizonyítékot. Ezekben a temetkezésekben a máglyán elhamvasztott halottak hamvait tállal fedett urnák tartalmazták, amelyek mellett áldozati edények, főleg bögrék és csészék voltak. Egyes temetőkben, pl. Szentendrén az urnasírokat terméskővel fedték le vagy vették körül. Nagyon ritkán bronztárgyakat - főleg kisebb ékszereket - is tettek a hamvak mellé. Az urnamezős kultúra népének ez a jellegzetes temetkezési rítusa évszázadokon át változatlan volt. A Budapest-Békásmegyeren kiásott urnatemetőből olyan leletek is előkerültek, amelyek az urnamezős kultúra népének hitvilágába engednek bepillantást. Ezek sorába a bronzszögekkel díszített urnák, láb alakú áldozati edények, madár alakú edények tartoztak (12. kép). Az életet jelképező, az akkori vallási elképzelések szerint a túlvilágot körülvevő vizeket is átszárnyalni képes madáralak bronz tár12. kép: Az urnamezős kultúra edényei a Budapest-békásmegyeri temetőből. gyakon megmintázott ábrázolásai is ismeretesek a kor emlékanyagából. A Kr.e. 8. században változás ment végbe az urnamezős kultúra népének életében, kézművességében. Ennek gazdasági okai voltak. Ebben a korban kezdődött meg a vasművesség kialakulása, s ez együtt járt a bronzipar hanyatlásával. Megváltozott a más területekkel fennállott kapcsolatok iránya is, s így jelentősebbé vált a Tisza-vidék hatása a dunántúli kézművességre. Ennek következtében az egyes műhelyek új típusú tárgyak gyártását kezdték meg. Mindezek a változások új kultúra kialakulásához vezettek, amely a korai vaskorban, a Kr.e. 7. századra formálódott ki. A késői urnamezős kultúra legtöbb emlékét Pécs-Jakabhegyen tárták fel. Itt egy földsáncokkal körülvett késő bronzkori-vaskori település melletti halomsírmezőben kiásott hamvasztásos temetkezések leletei között keleti stílusú bronzzabla, szíj elosztók és egy tőr is elc5került.
