Ecsedy István - Kemenczei Tibor - Kovács Tibor: A bronzkor kincsei Magyarországon Időszaki kiállítás katalógusa (Pécs, 1995)
A bronzkor Magyarországon - A késő bronzkor utolsó évszázadai (Kemenczei T.)
aránt részt vett az urnasíros kultúra kialakításában. Ez az elmélet valószínűbbnek tűnik, mivel a Dunántúlon feltártak olyan temetőket is, amelyekből mindkét kultúrára, népre jellemző emlékek kerültek a napvilágra. A késői halomsíros kultúra korában a Közép-Európát átszövő kereskedelmi kapcsolatok révén a különböző tájegységek kézműves műhelyei többfajta kerámia- és bronztárgy készítését vették át egymástól. így az anyagi kultúra nagy területeken egységesedett. A fazekasmesterek a különböző vidékeken az edényeket azonos módon vízszintes, ferde vagy függőleges árkolással, síkozással, turbántekercs alakú mintával díszítették. A fazekastermékek formájában, a díszítőmotívumok elrendezésében területenként ugyan mutatkozik különbség, azonban a bronzművesek termékei szinte mindenütt egyformák voltak. A bronztárgyak azonos formája az egyes fémműves központok közötti kereskedelem rendszeres, élénk voltát bizonyítja. A Közép-Duna-vidéki urnamezős kultúra dunántúli területén a kerámiaművesség stílusa alapján három leletcsoportot lehet megkülönböztetni. A Nyugat-Dunántúlon feltárt temetők, települések kerámialeletei az ausztriai Baierdorf kultúra emlékeivel mutatják a legszorosabb rokonságot. Ennek a népcsoportnak a kézműves központjai a Velem község melletti Szentvid-hegyen és a Celldömölknél lévő Sághegyen voltak, legnagyobb temetőjüket Csöngén tárták fel. A Dunántúl északi és keleti részét a Vál községben kiásott urnatemető után elnevezett népcsoport, az ún. váli kultúra népe lakta. Ennek a népnek egyik települési központja a mai Budapest területén volt, ahol több helyen bukkantak telepei nyomára. Itt a békásmegyeri kerületben 477 urnatemetkezésüket ásták ki. A DélDunántúlt benépesítő lakosság legnagyobb telepei Pécs-Jakabhegyen és Pécsvárad-Aranyhegyen (11. kép) voltak. A Duna-Tisza közén élt az urnamezős kultúra népének negyedik csoportja. Ennek legnagyobb temetője a Csongrád megyei Csórván került elő. Az urnamezős kultúra népének korszaka mintegy négyszáz évet ölel fel. A Kr.e. 11. században jöttek létre településterületén azok a nagy fémművességi íi. kép: Késő bronzkori ház rekonstrukciója Pécsvárad-Aranyhegyről.
