Ecsedy István - Kemenczei Tibor - Kovács Tibor: A bronzkor kincsei Magyarországon Időszaki kiállítás katalógusa (Pécs, 1995)

A bronzkor Magyarországon - A késő bronzkor utolsó évszázadai (Kemenczei T.)

aránt részt vett az urnasíros kultúra kiala­kításában. Ez az elmélet valószínűbbnek tűnik, mivel a Dunántúlon feltártak olyan temetőket is, amelyekből mindkét kultúrára, népre jellemző emlékek kerül­tek a napvilágra. A késői halomsíros kultúra korában a Közép-Európát átszövő kereskedelmi kapcsolatok révén a különböző tájegysé­gek kézműves műhelyei többfajta kerá­mia- és bronztárgy készítését vették át egymástól. így az anyagi kultúra nagy területeken egységesedett. A fazekasmes­terek a különböző vidékeken az edénye­ket azonos módon vízszintes, ferde vagy függőleges árkolással, síkozással, turbán­tekercs alakú mintával díszítették. A fa­zekastermékek formájában, a díszítőmo­tívumok elrendezésében területenként ugyan mutatkozik különbség, azonban a bronzművesek termékei szinte minde­nütt egyformák voltak. A bronztárgyak azonos formája az egyes fémműves köz­pontok közötti kereskedelem rendszeres, élénk voltát bizonyítja. A Közép-Duna-vidéki urnamezős kul­túra dunántúli területén a kerámiaműves­ség stílusa alapján három leletcsoportot lehet megkülönböztetni. A Nyugat-Du­nántúlon feltárt temetők, települések ke­rámialeletei az ausztriai Baierdorf kultúra emlékeivel mutatják a legszorosabb rokonságot. Ennek a népcsoportnak a kézműves központjai a Velem község melletti Szentvid-hegyen és a Celldö­mölknél lévő Sághegyen voltak, legna­gyobb temetőjüket Csöngén tárták fel. A Dunántúl északi és keleti részét a Vál községben kiásott urnatemető után elne­vezett népcsoport, az ún. váli kultúra né­pe lakta. Ennek a népnek egyik települé­si központja a mai Budapest területén volt, ahol több helyen bukkantak telepei nyomára. Itt a békásmegyeri kerületben 477 urnatemetkezésüket ásták ki. A Dél­Dunántúlt benépesítő lakosság legna­gyobb telepei Pécs-Jakabhegyen és Pécsvárad-Aranyhegyen (11. kép) voltak. A Duna-Tisza közén élt az urnamezős kultúra népének negyedik csoportja. En­nek legnagyobb temetője a Csongrád megyei Csórván került elő. Az urnamezős kultúra népének korsza­ka mintegy négyszáz évet ölel fel. A Kr.e. 11. században jöttek létre telepü­lésterületén azok a nagy fémművességi íi. kép: Késő bronzkori ház rekonstrukciója Pécsvárad-Aranyhegyről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom