Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 4./1988 ősz (Pécs, 1988)

Új kiállítás a mecseknádasdi német tájházban

A padlástéri rekeszek terménytárolás céljára szolgáltak. Az első szoba fölött tárolták a búzát, a többiben pedig az árpát, kukoricát stb. A megosztott felső padlástérben az aszalt gyümölcsöt és a szárított gombát tartották. Ezt a tradíciót a korabeli gazdasági állapotok is magyarázzák. A hazánkba telepített németség kezdetben csekély állatállománnyal rendelkezett, és átvette az itt élő magyaroktól az eredeti legeltetés gyakorlatát, amely a továbbköltözés jogával együtt szükségtelenné tette külön gazdasági objektumok emelését. Nemcsak lakó-, hanem gazdasági épületek is készültek hasonló szerkezettel, pl. a Pécsvárad környéki malmok. A nemrég lebontott Marx-malom oldalfalait is gerendarács-szerkezettel építették, amely szervesen kapcsolódott a malomszerkezethez. Tolna megyében, a varsádi és murgai pajták teljes falazata gerendarács szerkezettel készült. A geresdi, 1811-es évszámmal datált — már lebontott — lakóház bizonyítja, hogy e sajátos építési technika átöröklődött a 19. századra is. Dr. Imre Mária Lantos Mik/Ós