Gárdonyi Tamás szerk.: Örökség. A Baranya Megyei Múzeumok Kiadványa 3./1987 ősz (Pécs, 1987)

Tavasz a madárvilágban

sok és frissen kikelt fióka tűnik a szemembe. Sürgősen visszavonulok, nem zavarom tovább a termeszei rejtett életét. Tovább igyekszem. Elhagyva a tájvédelmi körzet száraz, homokos talajú pusztai gyepét és a borókást, egészen más világba érkezem. Mocsaras, vizes, lápos területek jobbról-balról. Eljutottam az állandó vízhez, a Nagyberekhez. A láp szélén épített megfigyelő toronyból szemléljük régi kísérőtársammal, Puskás Lajossal a vízivilág csodás sokféleségét, zajló életét. A berek szélét égerfák zárják le. A szürkés-kékes víz jó részét öklömnyi, fehér virágokkal nyíló tündérrózsa fedi. Másutt meg a napsütést sárgás-zölden tükröző, összefüggő moszatpaplan takarja. A szegélyzónában nagy, kerek zsombékokat alkot a sás.