Katonas Imre: Mai magyar kerámia. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 14. Pécs, 1968)

lag, hanem művészileg is színvonalas alkotások. E munkássá­guknak csak a Zsolnay-gyár 1948-as államosítása vetett végett. Ettől kezdve Gorka ismét nógrádverőcei műhelyében dolgozik magas színvonalú, egyénileg előállított kerámiáin. 1958-ban rendezett nagyszabású gyűjteményes kiállítása művészeti életünk egyik legjelentősebb eseménye volt. Ezen nyomon követtük Gorka művészi fejlődésének eddigi periódu­sait. Nemcsak a mázrepedéses és a rögös felületű, ún. ugrómázas korszakának alkotásait láthattuk itt, hanem a habán-periódus­ban készülteket is. Gorka Géza nem az ólom-mázas, ún. paraszt­fazekasság ösztönzéseiből indul ki művészetének kialakításakor, hanem az ónmázas kerámiát Közép-Európában először meghono­sító habán reminiszcenciákból. Ez érthető is, hiszen Nyitra me­gyében a habánok kései katolizálása következtében művészetük közvetlen kontaktusba kerül a fazekassággal, nem úgy, mint a Dunántúlon, ahol a parasztfazekasság és a habán fazekasság kü­lönböző fejlődési úton haladt. Ezért a Felvidéken a habán kerá­mia einépiesedett változatban maradt fenn a közelmúltig, s vele Gorka gyermekkorában még találkozhatott. A népies hatás tehát Gorka művészetébe ugyan közvetve, az említett áttételeken át hatolt be, de így is maradandó nyomot hagyott benne. A habán kerámia mély átélése döbbentette rá a forma és a felületi díszí­tés összefüggéseire, nevezetesen arra, hogy az edénytesten ki­alakított dekoráció hatása nem független a formai kialakítástól, és viszont. Az 1930-as években kis-figurákat és kerti plasztikát is ké­szített. A felszabadulás után Gorkát a kerámia-plasztika is fog­lalkoztatta. Korongolt állatfigurákat mintázott, melyeken sajá­tos formai és mázzal való díszítési eljárást alkalmazott. Leg­újabban az állatfigurákat edény formákkal ötvözi össze. A ter­mészet gazdag változatossága is megihleti formaalkotó képzele­tét. A széria- és a nagyüzemi kerámiagyártás kérdései változat­lanul foglalkoztatják. Míg a negyvenes évek második felében Mattyasovszky Zsolnay Lászlóval a magas tűzön égetett és az in­gadozó hőhatásnak ellenálló kerámiaféleség kísérletei foglalkoz­tatták, — újabban széles export lehetőségeket biztosító, ugyan­csak magas tűzű, habán hatású edények előállításának művészi és technológiai kérdései érdeklik. Gorka Géza korai habán ha­tású munkái fajansz-technikával készültek, a négy szín felhasz­nálásával. Ujabb kísérletein hiányzik a fedőmáz, a fémoxidnak megfelelő négy szint együtt égeti 1200°-on a masszával. Noha 960° felett élénk színek már nem állíthatók elő, ennek ellenére

Next

/
Oldalképek
Tartalom