Katonas Imre: Mai magyar kerámia. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 14. Pécs, 1968)

Gorka készítményei mégis eredeti színeikben pompáznak. Ez az eljárás a sokszorosítás, a szériagyártás korlátlan lehetőségeit rejti magában, mert kiküszöböli a mérgező ólomoxidot is tartalmazó mázak használatát, s lehetővé teszi a 960° feletti égetést. Gorka Géza ugyanúgy, mint kortársai, pályatársai, — elsősorban Gádor István, — újabb és újabb technikák, művészi megoldások kialakításán fáradozik. A már említett mattitott fehér fajanszokhoz hasonlóan, újabban színes kerámia-üvegablak előállításának és művészi mintázásának kérdései izgatják, foglalkoztatják. Kiállításunkon látható színes kerámia-üvegablakai még a kísérlet, az első kezdeményezések jegyeit viselik, de megmutatják már azokat a nagy művészi lehetőségeket, melyeket e kerámiaműfaj eredményezhet. Egyébként a mester itt bemutatott alkotásai a hagyományos gorkai felfogást, stílust tükrözik: kecses, harmonikus formák, puha, leheletfinom színek, lírai hangvétel jellemzik ezeket az alkotásokat csakúgy, mint a művész más korszakának munkáit. Gorka Gézát ugyanaz a hév, fiatalos lendület jellemzi, mint Gádor Istvánt. A modern magyar kerámiaművészet kiemelkedő alakja Kovács Margit is, aki több évtizedes művészi tevékenységével lényegesen beleszólt kerámiaművészetünk alakulásába, fejlődésébe. Kovács Margit alkatilag művészi habitusában különbözik a magyar kerámia más, jelentős képviselőitől. Megpróbálkozott a kerámia szinte minden ágával, műfajával, a falicsempétől a reliefen át a használati és dísztárgyak sokféle változatáig. Tárgyain, alkotásain az élet szeretete, a humanitás érezhető. Kovács Margit a Dunántúlról indult el, gyermekkora, iskolás évei szorosan összefonódtak a pezsgőéletű dunántúli várossal, Győrrel. Művészi fejlődésére hatásai lehetett a Győrhöz közel fekvő, — korábban Sopron, ma Győr megyéhez tartozó — Rábaköz, Szigetköz élete, gazdag népi hagyományával, színes, festői népviseletével. Győr és környéke sajátosan alakult a század első évtizedeiben A város élete a fejlődő ipar következtében felgyorsult, lüktetővé vált. Ezzel szemben a környék mezőgazdasági jellege miatt életformában és kultúrájában alig szenvedett változást, megőrizte hagyományait. E kontraszt közvetlen érzékelése magyarázza Kovács Margit művészetének népi ihletését

v a nép életén, hagyományain, művészetén alapuló élményeinek intenzitását. Alkotásai mindvégig megőrizték a népművészet közvetlenségét, színességét, báját.