Papp László: Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása. Pécs, 1967. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 12. Pécs, 1967)

Ezzel a — csírájában Brüstle-nél is (im. 873. o.) jelentkező állítással szemben az a valóság, hogy a már említett, idevágó részében eredeti szöveggel idézett 1235. évi oklevél szerint is Szent László volt a középkori nádasdi egyház első védőszentje. Az alább részletesen tárgyalandó 1296. évi oklevélben leírt határjárásnak is az egyik állomása: »ecclesia Sancti Régis» amely elnevezés alatt kétségtelenül továbbra is Szent László egyháza értendő. A kérdés teljesebb 'megvilágítására szolgál Domcsics Mátyás pécsi kanonok 1729. évi egyházlátogatásáról szóló jelentés, amely szerint a jó állapotban talált, zsindelytetős templom evangéliumi oldalán, a szentségház (tabernaculum) régi helyén, a falüregben állott Szent Chilian püspök és vértanú kicsiny szobra (!). Ekkor már feledésbe ment, hogy a templom kinek a tiszteletére épült, de a canonica visita tio-idejekoii plébános rendelkezéséből Szent István királyt kezdték védőszentként tisztelni. Egyébként ugyanekkor a templomban Mária, Szent József, páduai szent Antal és más, a németföldi templomokban megszokott szentek képei függtek. (Merényi Ferenc: Domcsics Mátyás egyházlátogatása (canonica visitatio) Baranyában 1729-ben. — Pécs. 1939. 23—24 o.) — Szent Chilian tiszteleteit és szobrát nyilván a német telepesek hozták magukkal. ia Pesti Hírlap 1938. január 30. sz. — Skóciai Margitnak legendás története egyébként, az ünnepségek hevében, szépirodalmunkat is megihlette. (Dénes Gizella: A hegyek hercegnője. Bp. 1938.) 19 Munkánkat nagy mértékben megkönnyítette a Pécsi Erdőhivata] ei őzékeinysége, amelynek a kijelölt erdőterület feltárásra kész átadását, a Szekszárdi Építők Turistaegyesülete, amelynek szálláshelyünk biztosítását köszönhettük. Helyszínismereteink átadásáért Reuter Camillo erdőmérnököt, a helyszínelés és szintezés munkájában való közreműködésért Kiss Attila muzeológust és Sziebert Antal technikust, a kemény csákány-, ásómunkáért a szebényi ásatási brigádot illeti köszönetünk. 20 Wenczel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár. X. k. Bp. 1873. 232—238. o. 155. sz. otkl. 21 Wertner Mór: Családtörténeti adatok. I. Az első Kórógyiak. — Turul. X. 1892. 166. skk. o. 23 L. a 17. sz. jegyzetet. — Wenczel G. im. 238. o. 23 Csánki D. ih. 24 Anjoukori okmánytár. IV. k. (1340—1346.) Bp. 1884. 328—329. o. •202. sz. oki. — Wertner M. im. 25 Anjoukor! okmánytár'. V. k. Bp. 1887. 543—546. o. 26 Csánki D. ih. — Fejér Gy. im. X. 2454., 2461. 27 Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp. 1963. 344. o. 28 Csánki D. ih. 29 A nádasdi vár ós a tőle nem messze, nagyobb, meredek hegytetőn épült Márévár részben egyidőben élhette virágkorát, ugyanúgy a hozzájuk tartozott két község is. Ebben a kapcsolatban, de eredetük, sorsuk tekintetében érdemes lenne velük behatolóbban foglalkozni valamint ennek a tájnak más, kisebb-nagyobb középkori erősségeivel is. (Zengővár. Szászvár, az erdősmecskei (feltehetően) templomerőd, stb.) 30 Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóöszszeírásai. Bp. 1960. 331.