Papp László: Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása. Pécs, 1967. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 12. Pécs, 1967)

31 Egy 1657-ből való oklevél, amely Szent László királynak a pécsváradi apátság részére juttatott birtokadományozásáról is szól, a falut »Nadasth vei Nedoycza« néven említi. — Hazai okmánvtár. I. Győr. 1865. 62. sz. oki. 83. o. (Ráth Károly.) 32 Merényi Ferenc im. 24. o. — Fényes Elek: Magyarország geographia szótára. I. k. Bp. 1858. 125. o. 33 Az 1810. évi Visita Canonica — Petrovick Ede pécsi káptalani levéltárosnak köszönt — szövegéből: ». . .Tertii ordinis rudera visuntur extra possessionem Nádasd ad distantiam circiter mediae horae in monte excelso, quem mrimque rivus aluit, sunt penitus solo aequata et comprehendunt suo ambitu 272 orgias. Isthic vestigia occurunt alicuius rundellas, que vulgo Rákvár dicuntur.« M Mecseknádasd belső határában, az egykori püspöki kastély szomszédságában, a 6-os út keleti oldala mentén, az ún. Törökvár-dombon, megmentésre és feltárásra várnak azok a mind jobban düledező romok is, amelyekről Fényes Elek is, előbb idézett helyén, említést tett, mondván, hogy azokat a templáriusok monostorának tartják. A romokat Domcsics Mátyás az 1729. évi egyházi látogatásáról szóló jelentésében még mint igen jelentős részben fennálló épületmaradványokat írja le. ( L. Brüstle im. 876. o., Merényi F. im. 24. o.). Eszerint, a visitatio idejében, a falun túl, kelet felé egy puskalövésnyire, egy hegy tetején, egy nagyszerű épület volt látható, hatalmas templommal, amelyet a törökök a mohácsi vész után elpusztítottak. A nagy és ékes szentélynek megvoltaik még a faragott kövekből épült falai és ablakai is. Az észak felé eső sekrestye romosabb állapotban volt. A templom hajóját oszlopok három részre osztották, oídalt a kápolnák, oltárok nyomai is láthatók voltak. Két ajtó vezeteti a templomba, az egyik nyugat felől, a másik, északról, az egyik kápolnán át. Feltehető, hogy egy gótikus templom s hozzátartozó kolostor állottak hajdan ezen a helyen. Köveiket is a nádasdi lakóházakba, részben talán a XVIII. században épült templomaikba építhették be. 36 A nádasdi Rékavár — Rákvár, úgyszintén a Törökvár romjai a hivatalos műemlékjegyzékben nem szerepelnek. Gerö László a »Magyarországi várépítészet« c. (Bp. 1955.) művében (438. o.), a mai várállományunk felsorolásánál, a még »meglevo várrom alapfalak« csoportjában említi meg a mecseknádasdi vár maradványait, az ugyancsak baranyai Ibafa és Nagytótfalu romjai mellett.