Papp László: Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása. Pécs, 1967. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 12. Pécs, 1967)

nyílása kaputorony jellegre enged következtetni. Felépítésének anyaga, technikája azonos lehetett az előbb tárgyalt épületével. Külső, belső tartozékainak kibontása alighanem igazolja majd azt a feltevésünket, hogy a torony előtt felvonóhíd nyúlt a sánc fölött. Feltehetően kaputorony volt a belső vár délnyugati végén álló, belvilágában mindössze 430x370 cm átmérőjű, több szintes, kerek toronyépület is. Építési anyaga az általánosan használt terméskő a feltárt magasságig, de hogy felsőbb részeinél téglát is alkalmaztak, ennek igazolói az cmladékanyagban itt is megtalált, lényegében a többi helyeken előkerültekhez hasonló méretű téglák. Ha a későbbi, végleges kutatás a torony külső oldalán ajtó- (kapu-) nyílást talál, kétségtelenné válik az is, hogy a toronyhoz felvonóhíd vezetett, az alant mélyedő sáncárok fölött. A belső vár délnyugati térségében, a kerek toronytól 23 m távolságra, a várudvar-falhoz épített. viszonylag nem jelentéktelen (12x5,30 m belvilágú) méretű, feltehetően egyszintes, az egykori külső járószint alá 40 cm-rel süllyesztett padlózatú, egyajtós épület feltehetően a várőrség szállása volt. Felépítésének módja, anyaga azonos a többi épületével. Kétségtelen, hogy a várban még több épület is állott, ezek egyikének nyomára is akadtunk a IX. sz. munkahelyünkön. Feltételezhető, hogy a kőből, téglából emelt épületeken kívül, az erdőkkel gazdagon borított vidéken, különféle rendeltetésű faházakat is építettek. A várban folyt életnek egyelőre igen szerény, de beszédes tanúi az ásatásból előkerült tárgyak, a minden egyes feltárási helyen mutatkozott, vegyesen XIII—XV. századi jellegű cserépedény töredékek, a vas övcsat, a kisméretű, női, vagy gyermek kézbe illő vastőr, a XIII—XIV. századi jellegű sarkantyúk, a vas nyílhegy, a XIV—XV. századi eredetre mutató, hiányos lópatkó, a kisméretű, női ujjra illő, vésett madáralakkal díszített bronzgyűrű. Ez a leletanyag azt igazolja, hogy a várban a XIV—XV. szabadban élet folyt, éspedig" katonai életstílussal zajló élet. A várépítés idejét illetően, pusztán a vár alaprajzi elrendezésének jegyeiből a XIII. századra, fenntartással az ezt egy-két évszázaddal megelőző időkre lehet következtetni. Inkább a későbbi korra, illetve a XIV—XV. századi restaurálásra, átépítésre utalnak a korhatározás szempontjából ugyan mérsékeltebb értékű téglák, téglaméretek. A mészben dús habarcsnak általános használata egymagában a XIII—XIV. századi építkezési időszakokat igazolná, a Mecsek, illetve a környék majd kizárólagosan mészkőhegyei itt minden időben eloszlathatták a mésszel való takarékoskodás gondját.