Füzes Endre – Mándoki László: Baranya népe. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 5. Pécs, 1963)

A kiállítás halászati tablója Ez a nyerstáj különösen kedvezett a halászatnak. A vizektől körülölelt falvak lakói, különösen a Drávaszögben, egytől egyig halászok voltak, helyenként még céhekbe is tömörültek. A vizek levezetése után erősen megcsappant a halállomány, és a halászat elvesztette gazdasági jelentőségét. Az egyéni vagy a szövetkezetbe tömörült halászok a Dunára és a Drávára szorultak vissza. A hajdani halászat néhány megmaradt eszközét a tablón és az alatta levő dobogón láthatjuk. Nagy halbőség idején szigonyt használtak, kezelése nagy ügyességet és gyakorlatot kívánt. A horgok különböző fajtáit inkább a kisvizekben alkalmazták. Ugyancsak kisebb vizekben halásztak tapogatóval. A nyitott fenekű vesszőkosarakat a parthoz közel a vízbe borították és a bennrekedt halat kézzel emelték ki. A hálók sokféle fajtáját a folyókon használták. Kedvelt volt a balindháló, amellyel a társult halászok a Dunán kerítették a halat. A pendelyhálót, az emelőhálót és a kuszakecét egy ember kezelte. Hálókötő fű. Piskó