Vezető a Janus Pannonius Múzeum régészeti kiállításhoz. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 3.)

együttesen fordul elő. A fibulákon a tulajdonos nevének kezdőbetűje görög vagy latin írással szerepel. A lelet fölötti rajz a fibula és a karvédő-spirális használati módját érzékelteti. A bejárat jobboldalán lévő térkép a kelta törzsek elhelyezkedését, az oldalfalon lévő pedig a római birodalom terjeszkedését mutatja. A rómaiak először gazdaságikig hálózták be Pannóniát. Aquileia volt a Pannónia felé áramló római kereskedelem kiindulópontja. Aquileián át jutottak ide a római kereskedelmi és iparcikkek. A szekrényben ilyen itáliai gyártmányú bronzserpenyő van a véméndi leletből. Mellette összegörbített kelta vasfegyverek láthatók. A gazdasági meghódítás után a katonai következett. Az ellenszegülő helyi férfilakosságot a birodalom távoli területeire hurcolták katonai szolgálatra. A birodalom itteni határaira pedig idegen katonaság került. A kettős: gazdasági és katonai hódítást érzékelteti a kereskedő és katona, fényképen bemutatott, sírköve. A kelták • hozták hozzánk a fazekaskorong ismeretét. A korong ismerete jellegzetes edényformákat eredményezett, melyeket átvett a rabszolgamunkával dolgozó római fazekasipar is és újabb formákkal és díszítéssel gazdagította azokat. A fazekasság azonban még a helyi lakosság igényeit elégítette ki, tehát a helyi ízlést követte. A következő szekrény anyaga a római társadalom vázlatos keresztmetszetét adja. A rabszolgák munkáját uraik a földművelésben és az iparban korlátlanul felhasználták. A meghódított helyi lakosság egy része ideiglenesen megőrizte szabadságát. Mivel azonban ezek nem voltak római polgárok, előbb-utóbb rabszolgasorba- süllyedtek. Gazdag pannóniai iparosok, kereskedők és földbirtokosok életmódjukban utánozták az itáliaiakat és elnyerték a római polgárjogot. Távoli vidékek importárui e kereskedők révén kerültek ide. Pannónia élén a helytartó állt. Ezek gyakran itáliai nagyvállalkozók soraiból kerültek ki. Számukra könnyű volt az előrejutás". C. Julius Geminius Capellianus, kiről a felírásos kő emlékezik meg, 10 év alatt emelkedett a helytartói tisztségbe. Ez a társadalmi réteg a pénz és a vagyon hajhászásában élte ki magát. Fortuna ilyen értelmű jelszó lett. Pannónia határtartomány volt. A IV. században, mikor a határok súlyosan veszélyeztetve voltak, széles sávban katonaságot telepítettek ide, Földet osztottak nekik. A közös sors elmosta az emberek között korábban fennállott különbségeket: egységes katonai ízű élet és civilizáció fejlődött ki. Ezt érzékeltetik a Zengővárkony és Kő község határáhan feltárt temetők leletei. A párkányrészlet a hosszúhetényi római villa falába volt beépítve A villa alaprajza a falon látható. A fénykép jól. érzékelteti a villa hatalmas méreteit. Egyes helyiségeinek falát freskók díszítették. A villa végleges és teljes feltárása a legközelebbi években fog megtörténni. A Dráva és Száva között élt breucusok hosszas harcokat viseltek római elnyomóik ellen. A rómaiak összeszedték a férfilakosságot és a