Vezető a Janus Pannonius Múzeum régészeti kiállításhoz. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 3.)

térképre feszített piros szálak mutatják, hogy a birodalom mely részeibe vitték őket katonai szolgálatra. A fekete szálak azt mutatják, hogy a birodalom mely részeiből hoztak idegen katonaságot az itteni, megerő­sített határvonalra. A római hatalom a meghódított területek fiatal férfi­lakosságát katonai szolgálatra kötelezte, melynek időtartama 25 év volt. Az 500 és 1000 főből álló csapattestek élén római tisztek állottak, kik már egészen fiatalon magas rangokat értek el. A "rabszolgasorból kikerült katonák részére a katonai szolgálat nyújtotta az egyetlen lehetőséget a társadalmi felemelkedésre. 25 évi katonai szolgálat után elnyerhették a római polgárjogot. A fényképekről és mögöttes térképről olvasható le: hol fordult meg és mi mindenen ment keresztül a szegény katona hosszú szolgálati ideje alatt, míg elnyerhette az elbocsátó levelet, a diplomát. A kis üvegszekrényben a Battinán talált diploma látható. Mellette olvas­ható szövegének magyar fordítása. VI. terem. — A római Pécs (Sopianae) A rómaiság az ittlakó bennszülött elemeket előnyök juttatásával fogta össze. Az igazi római lakosság száma csekély volt. A városban megindult ipar és kereskedelem nagy vagyoni eltolódásokat eredménye­zett. Ez a vagyoni eltolódás a sírleletekben mutatkozik meg. A gazdagok pompás síremlékekkel ellátott sírjai mellett ott találjuk a szegények egy­szerű sírjait. A vagyoni különbségeket a kereszténység sem enyhítette (festett sírkamrák — téglasírok). A szekrény a római ipar és keres­kedelem Pécsett talált emlékeit tartalmazza. A falon a Dóm környékén talált, őskeresztény temetőterület térképe látható, a festett sírkamarák, temetőkápolnák és téglasírok feltüntetésé­vel. A temető kiemelkedő épülete a hétkarélyos bazilika volt. A »Pees kialakulasa« című térkép jól szemlélteti a római, török és középkori városhatárokat, valamint azt is, mint húzódott feljebb és fel­jebb a település az egészségesebb hegyoldalba. A római város építésze­tében erős itáliai hatás jelentkezett. A város lakosságának összetétele a római hódítás után 200 évvel ís felismerhető. Crispius Potens nemcsak az állam legfőbb istenségeinek (Jupiter, Juno) tiszteletére emelt oltárt a város szentélyében, hanem az ősi illyr istenség: Silvánus tiszteletére is. A szembenlévő falfelületen Baranya megye rómaikori úthálózata látható. Sopianae akkor is központ volt. Pannónia minden nagyobb váro­sával utak kötötték össze. A római hadigépezet és a kereskedelem gyors és eredményes működésének alapja a jól kiépített úthálózat volt. Az uta­kat a katonaság építette és tartotta karban. Az utak mellett hengeres­testű mérföldkövek állottak, melyen feltüntették az építés alatt uralkodó császár nevét és távolságot is. y

Next

/
Oldalképek
Tartalom