Vezető a Janus Pannonius Múzeum régészeti kiállításhoz. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 3.)

helyezkedtek el, melyek párosan összekötve és átvetve a szalmatetőt tartották leszorítva, nehogy a szél elfújja. Mintegy 2700 évvel ezelőtt keleti lovas-nomád nép nyomult be területünkre a preszkita kimmeriek személyében. Ezek hozták ide a vas ismeretét. A vas használata Kis-Azsiában kezdődött, mintegy 3400 évvel ezelőtt. E nomádokat egy uralomra jutott törzs szervezte meg, mely gazdasági hatalomra tett szert és a többi törzset leigázta. E lovasnomád kimmerieknek a pécsi Jakab-hegyen talált tárgyi emlékeit tartalmazza ez a szekrény. Az öv a lovasember viseletéhez tartozik. Erre függeszti fel azokat a dolgait, melyeknek kezeügyében kell lenniÖK: kését, fenőkövet, ivópoharát stb. Lófelszerelési tárgyak, jellegzetes szkita tőr és egyéb használati eszközök mutatják a bronz és a vas együttes alkalmazását és használatát. A pécsi Jakab-hegyről származó urnakocsi rávilágít e nép hamvasztásos temetkezési módjára. Párhuzamként látható falrafestve a strettwegí bronz urnakocsi. A jakabhegyi urnakocsi rajzos rekonstrukciója fölött elhelyezett üveglapon a talált alkatrészek láthatók megfelelően elhelyezve. Korabeli keramika és ékszerek egészítik ki a képet. Ezek a feltárt halomsírokból valók. E halomsírok feltárásáról készült fényképek a falon láthatók. A kimmeriek lovasnépek voltak. A ló és a kocsi használata lehetővé tette gyors mozgásukat. Szervezettségük és gyors mozgásuk nagy előnyt jelentett számukra a helyi illyr lakossággal szemben. Ez az illyr lakosság is szervezkedni kezdett és tömörült. Exponált hegycsúcsokra vonult föl s ott hatalmas földvárakat emelt, védekezésül a jövevények ellen. Ilyen földvár van a pécsi Jakab-hegyen. A falfelületen a földvár alaprajza látható. Középen a vízgyűjtő-medence. A fényképek jól érzékeltetik a hatalmas földsáncokat. Idővel a két nép összevegyült. Visszatérve a temetkezéshez, a sírépítménnyel kell még foglalkozni. A máglya helyén összeszedték a hamvakat és urnába nelyezték őket. Az urna'fölé fából sírkamrát emeltek, széleit kőrakással erősítették meg. Innen a halomsír elnevezés. Ilyen halomsír alaprajza és metszete látható e falfelületen. A kora-vaskori leletek között gyakoriak a raktárleletek. Fémművesek újraöntés céljára összegyűjtötték a törött és használaton kívül helyezett bronztárgyakat. E mozgalmas időkre jellemző, hogy veszély idején elásták a beolvasztásra szánt bronzkincset. Ezek gyakran a földben maradtak, mert gazdájuk elpusztult. Ilyen raktárlelet az előttünk fekvő peterdpusztai is. A sarlók nagy sokasága intenzív földművelésre mutat. V. terem. — Rabszolgatársadalom (római kor) A bejárat jobboldalán lévő térkép az illyr, dák és thrák törzsek elhelyezkedését, a thrák-dák terjeszkedés irányát mutatja. A mellette lévő okorági ezüst kincsleletben az illyr fibula és a dák karVédő-spirális