Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Ortmann-né Ajkai Adrienne – Kovács Anita – Lóczy Dénes: Dráva holtágak tájtörténete az utóbbi 50 évben

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 108 A feltöltődés természetes szukcessziós folyamat, ami ellen a passzív termé­szetvédelem nem jelent – célját tekintve nem is feltétlenül jelenthet – védel­met. 1 A vizes élőhelyek eltűnése feletti aggodalom, megőrzésük, sőt javításuk, rekonstrukciójuk igénye, valamint a műszaki lehetőségek megnyílása ered­ményeképp világszerte, így hazánkban is egyre szaporodnak a vizes élőhelyek rehabilitációját, rekonstrukcióját célzó projektek, melyek lényege általában a feltöltődés csökkentése és/vagy a vízellátás javítása, például vízpótlás, vízvis z­szatartás, kotrás alkalmazásával. Az ormánsági táj vízháztartásának rehabili­tációját, a régi tájhasználati formák továbbélését vagy újraéledését célozza az Ős-Dráva Program ( www.osdrava.hu ). Koncepciója szerint a víz a Drávából a meglévő csatornarendszeren keresztül gravitációs úton jut el mélyebb fekvésű területekre, ahol visszatartva javíthatja a vízellátását, csökkentheti az aszály­veszélyt, lehetővé teszi vizes élőhelyek hatékonyabb védelmét, rehabilitáció­ját, védelmét, régi tájhasználati formák, például a legeltetés visszaállítását. Az Ős-Dráva Program első megvalósult beruházása a Cún–Szaporca-holtágrend­szer vízpótlása (2016), egy színvonalas szemléletformálást szolgáló ökoturisz­tikai központ kialakításával együtt. A rehabilitációs, rekonstrukciós projektek veszélye, hogy a rendkívül bonyolult élő rendszerekbe történő egysíkú, azaz a lehetséges szempontoknak csak töredékét (adott esetben a vízellátást) figye­lembe vevő beavatkozás számos nem várt következménnyel járhat. A feltöltődés évtizedes időléptékű folyamat, sebességének terepi, műszeres vizsgálatához is ennyi időre lenne szükség. Ilyen mérések hiányában korábbi térképi vagy távérzékelt adatok alapján közelítő jellemzés lehetséges. Cikkünk­ben a Drávamenti-sík 24 holtágának feltöltődését vizsgáljuk meg archív légi­felvételek és aktuális Google Earth képek alapján. Tudomásunk szerint ez az első tanulmány, amely félkvantitatív módon értékeli a holtágak feltöltődését és annak természetvédelmi következményeit. Módszer A vizsgálathoz 24, korábbi felmérésekből ismert holtágat választottunk ki (1. táb­lázat). Az összehasonlítás alapját a www.fentrol.hu oldalon található légifelvéte­lek képezték. A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) által működtetett ol­dalon analóg légi felvételek találhatók digitalizált formában, melyek 1959 és 1992 közötti időszakból származnak. A vizsgált holtágak felvételei 1960, 1965, 1970, 1972-ben készültek. Az aktuális állapotot a Google Earth legújabb rendelkezésre 1 Kérdés, hogy a természetvédelem az aktuálisan meglévő természeti értékek, vagy a természetes folyamatok megőrzését tekintse-e céljának, tudva, hogy a természetes változások értékek (pl. vé­dett fajok) eltűnéséhez vezethetnek, újak pedig nem feltétlenül jelennek meg. Általánosan érvé­nyes válasz nem adható, mindig az adott hely és körülmények határozzák meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom