Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Gábor Olivér: Az avarok meghatározása és mitológiája
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 326 felől. Ezeken túl az állatküzdelmi jelenetek ( Hampel 1905 I.: 597–602., Fancsalszky 198485 ) mindenhol nagy hagyománnyal rendelkeztek. 91 2. A Turul az Árpádok őseként jelenik meg (Emese álma), 92 így a magyar honfoglalók fejedelmi nemzetségének totemállata. A nagyszentmiklósi kincs 2. korsóján látható turul alapján (1. ábra) az avar fejedelmi család is nyilván a Turul által származtatta magát az égből. A kagánok nemzetségének hatalmát legitimáló eredetmonda része lehetett az avar mitológiának. 3. Avar tárgyakon ábrázolva többször látható ember-állat küzdelem bemutatása: 93 a. Oroszlánnal: a nagysurányi (2. ábra) ( Hampel 1905 I: 271., Fettich 1937: 12., 145., Dekan 1979: 75.), a bécsi (Wien-Liesing 25. sír) 94 (3. ábra) ( Daim 1990: 295., Tobias 2012: 87.), a boldogi (4. ábra) ( Hampel 1905 I: 271., Fettich 1937: 12., 145.), a Pécs-kertvárosi szíjvégen (5. ábra), 95 a balatonszőlősi „A” sír kisszíjvégén (6. ábra) ( Németh P 1969: 155.,157.), illetve női alak lovagol oroszlánon(?) egy ismeretlen lelőhelyű magyarországi vereten (7. ábra) ( Németh P 1969: 155., 157.). b. Medvével vagy farkassal: a tiszafüredi 1149. sír szíjvégén (8. ábra) ( Garam 1995: 191.,233.). c. Griffel: 96 a tiszafüredi 496. sír (9. ábra) ( Garam 1995: 191.,233.), 97 a dévaványai (10. ábra) ( Kiss G 2002: 240., Tobias 2012: 86.), szíjvégeken griffel küzdő, illetve a pohrlitzi/pohorelicei 98 (11. ábra) ( Fettich 1937: 18–19., 153–154., Taf. VII/3., Poulik 1948-50: Taf. 104., Dekan 1979: 77.), a mindszenti (12. ábra) ( Fettich 1937: 17., 151–152 Taf. IV/1), a Bécs-Hauffgassei (13. ábra) ( Kiss G 2002: 237.), egy prágai (14. ábra) ( Kiss G 2002: 238.), a Diergardt-gyűjtemény (15. ábra) ( Kiss G 2002: 243.), és egy ismeretlen magyarországi lelőhely (16. ábra) ( Kiss G 2002: 237.), darabjain griffen lovagló alakok láthatók. 99 Ezek közül a pohrlitzi fontos megoldást adhat, hiszen öt jelenete közül egyben valóban grifflátható, míg a többiben a szárnyas alak ellenfele emberfejet kap ( szfinx ?). d. Szarvassal: a mártélyi szíjvégen (17. ábra) ( Fettich 1937: 22–23., 159–160., Taf X/2., Szenthe 2014b). 91 A késő avar indamotívum talán nem a kora avar ( Straub 1997: 119–120.) vagy közép avar lapos indákból született, de biztosan voltak előzményei ( Szőke 2001: 117.). Kialakulása talán stilizált állatküzdelmi jelenetekből történhetett. ( Pávai 1984-85: 368.) 92 Anonymus, Gesta Hungarorum ( Pais 1986: 138.), Kézai Simon, A magyarok története ( Györffy 1986: 189.). 93 Egy Morvaszentjánosról (Moravský Svätý Jan - Csehország) szíjvégen láható jelenet ( Dekan 1979: 107.), a staré mestoi –morva ezüstérméhez ( Dekan 1979: 195.) hasonlóan valószínűleg inkább sólymászatot mutat, mint ember-állat küzdelmet vagy égberagadási jelenetet. 94 A nyitott szájú állatok (sárkányok) ábrázolása legkésőbb a késő szarmata időszakban megjelent ( Párducz 1972: 136. Fettich 1923-26: 157., Vaday 1980-81: 127., Sóskúti – Wilhelm 2006., Sóskúti – Wilhelm 2007. (Az észrevételért köszönet Vaday Andreának.) 95 Nagy Erzsébet szíves szóbeli közlése. 96 Bolgár példaként a Várna-Karamanite lelőhelyen előkerült ember-griffküzdelmét mutató csat ( Fiedler 1996: 257., Tobias 2012: 87.) hozható még fel. 97 Tobias 2012:89. – a jelenet égi utazást mutat be? 98 A szíjvég öt jelenete közül csak a másodikon nevezhetjük griffnek az emberrel küzdő lényt. 99 A képek egy részét Kiss Gábor keresztényként értékelte – Candauban és Fondremandban, germán területeken valóban előfordult griffábrázolás keresztény jelképekkel együtt ( Kiss G 2002: 242., 245.).
