Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Gábor Olivér: Az avarok meghatározása és mitológiája
Az avarok meghatározása és mitológiája 327 e. Hidrával a Báta-furkópusztai áttört szíjvégen (18. ábra) ( Tóth G 2016), 100 az egyházaskéri (Vrbica) szíjvégen (19. ábra) ( Fettich 1937: 19–20., 154–155., Taf. VIII/8., Kürti – Szekeres 1986: 41.), és a dolní dunajovicei áttört szíjvég alsó ábráján (20. ábra) ( Dekan 1979: 106.). f. Kentaurral: a nagyszentmiklósi kincs 7. kancsóján köveket dobáló kentaur (21. ábra), a dolní dunajovicei szíjvég középső ábráján pedig emberrel birkózó kentaur(?) látható (20. ábra) ( Dekan 1979: 106.). A pancsovai nagyszíjvégen szintén kentauron(?) lovagló alakok láthatók (22. ábra). 101 g. Ismeretlen vadállattal: a kenyheci (Hraničná pri Hornáde) vereten (23. ábra) ( Dekan 1979: 105.), és a győri szíjvégen (24. ábra) ( Fettich 1937: 16–17., 151., Taf. IV/10–11.), ill. a balatonszőlősi „A” sír csattestén (25. ábra) ( Németh P 1969: 155., 157.). 102 Mindebből arra következtethetünk, hogy a késő avar kori ábrázolásokon egy, esetleg több hős küzdött meg különböző állatokkal. A dolní dunajovicei áttört szíjvég egymás mellett mutatja be a hérosz(ok) három különböző hőstettét is (emberrel, kentaurral és hidrával). Amennyiben Herkules történetével azonosítanánk a felsorolt képeket, 103 úgy kiderülne, hogy az avar ábrázolásokon a nemeai oroszlánnal való harca, a kerüneai szarvasünő befogása, a hidra legyőzése és a Pholosz házát kővel dobáló kentaurok elkergetése 104 szerepel, ugyanakkor messze nem lehetünk biztosak abban, hogy ezt a hőst az avarok is Herkulesnek nevezték. A griff-ábrázolások már az ókori keleten is feltűnnek és folyamatosan találkozhatunk velük mind a magas kultúrákban, mind pedig a nomádoknál. 105 Ezzel ellentétben a medvével/farkassal való küzdelem a keleti nomád örökség része. 4. Az ember-ember küzdelem többféle értelmezést tesz lehetővé: egyszerű harci jelenet, uralkodót vagy katonai vezetőt hősi helyzetben bemutató általános toposz, vagy 100 Felmerül a halvány lehetőség, hogy hidra helyet kígyóval való küzdelem látszik, ami az egy századdal korábbi kölkedi csaton valóban látható Jömungandr kígyós kép változata is lehet. Erre utalna a bátai darabon a férfifeje felett látható kígyó, a férfitőrje és a germános fogazott díszítés utánérzése. Ebben az esetben a Duna jobb partján a kora avar időszakban nagy számban élt germánság egyik utolsó emléke lenne a kép egy késő avar ötvöstechnikával készült darabon. A párhuzamok alapján azonban valószínűbb a hidraábrázolás. 101 Fettich Nándor a pancsovai kisszíjvégeken már nem ugyanazt az ábrát azonosította, mint a nagyon, hanem Niké alakját, mint ahogy a Šárka-vokovicei darabon is ( Fettich 1937: 11., 15–16., 21,. 145., 149–150., 156–157., Taf. III/1, VII/2, VIII/2-5,). 102 Németh Péter szerint ez delfinen lovagló Nereidát ábrázolhat. 103 Antik előképek (ld. Herkules ) bizonyosan hatással voltak az avarságra, de nem világos, hogy az ötvöseik valóban ismerték-e ezeket a mezopotámiai, perzsa vagy görög történeteket, vagy tudatlanul másolták őket (Szenthe 2014b), immáron avar történetekként. Valószínű, hogy az avar bronzművesség emberalakjainak egy jó része végső soron hellenisztikus indíttatású (F ettich 1937: 2 fej.), de olyan hosszú áttéttel, hogy készítőik már nem igen emlékezhettek az eredeti tartalomra ( László 1946: 64.). 104 Fettich Nándor e jelenetet Athéna és a gigász küzdelmeként értelmezte, ugyanakkor a pancsovai szííjvégen látható hasonlóan kenturon lovagló figurák jelenetét dionüsszikus ábrának látta ( Fettich 1937: 11., 15–16., 145.149–150, Taf. III/1.). Faágat kezében tartó kentaur ábrázolása Szibériából is ismert ( László – Rácz 1977 96) 105 Természetesen Nagy Sándor is megküzdött a griffekkel. A helenisztikus kultúrkörből eredő griff(gör. γρύφων ~ csőr) küzdelmi jelenetének speciális avar adoptációjához azonban talán épp a későbbi magyar népmesék griffet legyőző Fehérlófia hőse áll a legközelebb.
