Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
MÚZEUMPEDAGÓGIA - Gál Éva – Huszár Zsuzsanna – Potkovácz Milán: Beszámoló a roma holokauszt téma múzeumi feldolgozásáról. A Janus Pannonius Múzeum és a Pécsi Tudományegyetem módszertani fejlesztő projektje
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 554 3. A kendő. A viselet témájához kapcsolódó helyszíni feladat drámapedagógiai elemekkel. 4. Kor és határ. Látogatói attitűdök a kiállítás és tartalmai életkori besorolásáról. 5. Ismeretközpontú feladatlap az „Élet” terméhez. A fejlesztő munka tapasztalatai a közreműködő diákok nézőpontjából A Parajmos – Roma holokauszt kiállítás múzeumpedagógiai csomagjának megtervezése 2015 őszén, az osztatlan tanári MA tantervfejlesztő szakának Szövegelemzés és szövegalkotás szemináriumán indult, ahol a diákok és kurzusvezető tanáruk, Huszár Zsuzsanna – szoros együttműködésben Gál Éva főmuzeológussal– közös fejlesztő munkába kezdtek. A kurzus hallgatói – Almádi Zsófia, Auth Petra, Brassai Klaudia, Fülöp Flóra, Horváth Réka, Katona Máté, Meszlényi Vivien, Potkovácz Milán, Révész Dóra és Szabó Rafael – mindannyian közreműködtek a fejlesztésben. A projektorientált munkaformában zajló fejlesztés során elengedhetetlen volt egyre alaposabban megismerkedni a kiállítással. A diákok az első alkalommal mint „hétköznapi” múzeumlátogatók ismerkedtek a kiállítással, és osztották meg véleményüket, tapasztalataikat egymással, illetve a múzeumi szakemberekkel, majd mint leendő pedagógusok és tantervfejlesztők láttak neki egy féléves tanulási folyamatba ágyazott módszertani fejlesztésnek. A programcsomag megtervezésében a kiállítás anyagai mellett a segítségükre volt az elméletből már ismert pedagógiai megközelítések és didaktikai módszerek választéka. A fejlesztési folyamat során lehetőség nyílt mélyebben megismerni a Nemzeti alaptanterv által támasztott követelményeket, és ezekkel, valamint a kiállítás témájával és konkrét adottságaival összhangban kellett a gyakorlati, módszertani javaslatokat kialakítani. A kezdeti nyers feladatok hétről hétre alakultak, finomodtak, és több feladat kipróbálására is sor kerülhetett. Az ötletbörzék Gál Éva és Huszár Zsuzsanna koordinálásával zajlottak, jó hangulatban, motivált tanárjelölt csapattal. Az ötletelés során fokozatosan kristályosodott ki, hogy ki milyen típusú feladatokban szeretne részt vállalni. Az idegen nyelvszakos diákok kezdeményezésére a módszertani segédanyagok tervezése mellett a szakfordítás is jelentős vállalássá vált. A készülő feladatokkal kapcsolatosan felvetődő problémákat rendszerint kontakt-órákokon egyeztettük az egész csapattal, így mindenki tisztában volt a másik munkájával, és segítette azt. A tantervfejlesztők minor szakpárjainak változatossága érdekes tanulási és csoportdinamikai lehetőségeket hordozott, hiszen a leendő tanárok e fejlesztő csoportjában lehetőség nyílt különféle szakosok gondolatmenetéhez
