Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
MÚZEUMPEDAGÓGIA - Varga Ágnes: Határmezsgyéket járó garabonciás. A tantárgyköziség szemléletmódja a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályának múzeumpedagógiai programjaiban
Határmezsgyéket járó garabonciás 517 Mezőgazdaság mint gyakorlattá formált tudomány: Magvető vetélkedő a JPM Természettudományi Múzeumában Évek óta kitűzött cél volt, hogy alkalmazott természettudományok nyilvánvaló hasznosságára alapozva, gyakorlatias, pályaorientációt is segítő diákprojektet kezdeményezzünk térségünkben – ezzel is cáfolva a néhol még mindig élő előítéletet, mely a múzeumokat, raktározott tárgy-gyűjteményük révén egyfajta „halott” tudás letéteményeseiként skatulyázzák be. A mezőgazdaság-tudomány minden efféle „skatulyát” feledtetve olyan vonzó határterületnek ígérkezett, amely természettudományos és humán tudományok eredményeit és értékrendjét egyesítve kiválóan alkalmas a diákok szintetizáló készségének, globális látásmódjának fejlesztésére, miközben a Janus Pannonius Múzeum (JPM) Természettudományi és Néprajzi Osztályának kiállítási-gyűjteményi anyaga kiváló szemléltetőeszközül szolgál mindezekhez. Mivel térségünkben nincs mezőgazdasági gyűjtőkörű múzeum, még inkább indokoltnak látszott, hogy mi vállaljuk azt a feladatot, melyet a megyénkben egykor jelentős megbecsültségnek örvendő, majd az utóbbi néhány emberöltő idején háttérbe szoruló mezőgazdasági szakmák népszerűsítése, és a mezőgazdasági szektor presztízsének erősítése jelent, a városban és falun élő fiatalok körében egyaránt. Nagy szükség van erre manapság, mivel az említett szakmák esetében a megbecsültség hiánya a legelemibb szinten – a nyelvhasználatban is – erősen tükröződik. A „paraszt” főnevünknek manapság is pejoratív mellékzöngéje példázza, hogy egy foglalkozás nyelvi értelemben is a „pálya szélére” szorulhat, ha társadalmi megbecsültsége igazságtalanul alacsonnyá válik ( Iványi 2010 ). Nem véletlen, hogy az újabban jó például szolgáló sikeres gazdálkodókat a sajtóban már elfogadottan „farmerekként”, „gazdákként” vagy „őstermelőkként” címkézik. Az amerikai kifejezésben a „ self-made man ” sikeres mivolta s a cowboy-képzethez kötődő férfiasság és függetlenség vonzereje is csábíthat. „Gazda” szavunk ennél jobban illeszkedik saját hagyományainkhoz: imponáló benne, hogy birtoklást és önálló rendelkezést sugall az eszközök és termelt javak felett. Az „őstermelő” kifejezés esetében pedig a hagyomány, a gyökereinkhez való visszatérés mai kultusza szerencsés módon már kedvez a termőfölddel kapcsolatos munka megítélésnek is. Fő motivációm a projekt vezetése során leginkább érzelmi volt: munkám során, a korábbi években találkoztam gazdálkodókkal, szövetkezeti vezetőkkel, akik személyes lelkesedésük, szakmai hitelességük révén a fiatalok példaképei lehetnének. Ők hívták fel a figyelmemet arra, hogy a „paraszt” kifejezés pozitív jelentéstartalmainak újraélesztése mennyire fontos lehet a társadalmi megbecsültség szempontjából. Mivel a gazdálkodók pártolták ötleteimet, indokoltnak láttam tá-
