Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
MÚZEUMPEDAGÓGIA - Varga Ágnes: Határmezsgyéket járó garabonciás. A tantárgyköziség szemléletmódja a Janus Pannonius Múzeum Természettudományi Osztályának múzeumpedagógiai programjaiban
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 518 mogatókat keresni a programhoz. Lelkesítő volt, hogy viszonylag hamar találtunk anyagi támogatásra a szakmai szervezetek körében, s ezáltal is tudatosult bennünk, hogy a pályaorientációs céljainkat szakmai oldalról is hasznosnak tartják. A Magvető vetélkedő menete és módszerei A 2015 februárjában kezdődő, a Pécsi Kulturális Központ partnerségével szervezett szemléletformáló vetélkedőnk tehát a „föld-közeli” látásmód kialakítására, a gazdálkodó életmód megbecsülésére, a korszerű, fenntartható mezőgazdaság alapjainak megismerésére buzdította a résztvevő diákokat. Programunknak különleges aktualitást adott múzeumunk Néprajzi Osztályának egy hónappal később nyíló Búza – kenyér – ÉLET 2 című, Kecskemétről érkezett vendégkiállítása, mely a búza termesztéséhez és feldolgozásához kapcsolódó paraszti hagyományokkal ismertette meg a látogatókat. A játék során a résztvevők megismerhették a mezőgazdasággal kapcsolatos foglalkozásokat is. A feladatok, valamint a terepi kirándulások, személyes találkozások révén igyekeztünk vonzóvá tenni a szektort a pályaválasztás előtt álló 10-12 évesek számára. A feladattípusok és programok összeállítása során nem célnak, inkább magától értetődő eszköznek bizonyult a tantárgyköziség, hiszen a mezőgazdaság-tudomány a természettudományok több ágának eredményeit és a humán tudományterületek egy részét is magába olvasztja. A JPM Néprajzi Múzeumában és az Orfűi Malommúzeumban egyszerre gazdagodtak a történelmi és a műszaki ismeretek, az eszközök kipróbálása révén fejlődtek a résztvevők technológiai kompetenciái. Az egymást követő fordulók feladatai között jócskán akadtak olyanok, melyek megoldása során kreativitás és terepi megfigyelések is szükségesek voltak. A vetélkedőre februárban harminc, három-három fős csapat nevezett, melyek túlnyomó része a megye vidéki iskoláiból, kisebb része pécsi iskolákból kapcsolódott be a játékba. Három levelezőforduló során válogatódott ki a döntőbe jutó 12 csapat. A levelezőfordulók feladatai között interaktív és gyakorlati elemek is szerepeltek: például időjárás-megfigyelés, kísérletek a talajtípusokkal és a fénnyel, interjú ismerős gazdálkodókkal. Beszámolóik alapján az utóbbi feladatot különösen élvezték a csapatok, az őket vendégszeretően fogadó gazdálkodók körében pedig szélesebb körben ismertté válhatott – pályaorientációs és ismeretterjesztési célokkal induló – oktatási programunk. A döntőt megelőzően a Búza – kenyér – ÉLET című vendégkiállításon 1 kaptak tárlatvezetést a résztvevők, melynek keretében a régi és új mezőgaz2 A kecskeméti Katona József Múzeum kiállítása( http://kecskemet.hu/?r=701&c=22985 ).
