Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Buzás Gergely: A szászvári vár régészeti kutatása
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 370 meszelt vakolatfoltok kerültek elő, ám az újjáépítés során ezek megsemmisültek. A folyosókat a falszorosok és a torony belseje felé is retesszel lezárható, élszedett kőkeretű ajtók határolták. A téglával kifalazott reteszcsatornák rossz állapotban maradtak fenn, így a helyreállítás során teljesen újjáépítették őket. A kaputorony közlekedési rendszer arra utal, hogy építői nem csak a kapu védelmére szánták, hanem szükség esetén önállóan is védhető öregtoronyként építették fel. A nyugati torony átépítése Hasonlóképpen igyekeztek önállóan védhetővé tenni magát az udvarházból kialakított palotaszárnyat is: a nyugatról nyíló eredeti pinceajtaját befalazták és a befalazásban egy kis, kőkeretes, vasrácsos ablakot nyitottak (12. ábra/ 6). Az ablaknak csak a könyöklője és jobboldali szárköve maradt fenn, a könyöklő közepén a rács függőleges vaspálcájának fészkével ( Gerő 1999: 143, 146. képek). A nyugati torony második szintjére nyíló külső ajtót viszont meghagyták, elé egy boltívre támaszkodó kőlépcsőt építettek, amely a torony északi fala mentén az újonnan épített külső kerítésbe, a torony mellett vágott kis ajtóhoz 15. ábra: A kaputorony külső kapujának nyugati csapórács-hornya és felvonóhídtengelyfészke (fotó: Buzás Gergely, 2015) 16. ábra: A kaputorony nyugati, belső ülőfülkéje az egykori átboltozás indításának nyomaival (fotó: Buzás Gergely, 2015)
