Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Buzás Gergely: A szászvári vár régészeti kutatása
A szászvári vár régészeti kutatása 371 vezetett. Mivel ez az ajtó is magasabban volt a külső járószintnél, ez elé is lépcsőt helyeztek, amelynek már csak a lenyomatai maradtak ránk. A toronyban lévő korábbi lépcsőt megszüntették és helyén, a második szinten egy kis kápolnát alakítottak ki. Mivel az újkorban a második szint padlójáig visszabontották a tornyot, így a kápolna egykori boltozatának csak a két keleti boltválla, pontosabban azoknak is csak levésett felületű csonkja maradt meg eredeti helyén, a palotaépület nyugati külső falsíkján ( Gerő 1999: 155. kép). (12. ábra/ 6) A délkeleti boltváll maradt meg épebben, ennek alsó három rétegkövének csonkja közül az alsó kettőn jól látható volt a levésett homlokív lenyomata. Az északkeleti boltváll köveit az újkorban kiemelték a helyükről, itt csak a negyedik kőréteg maradt meg, ami már egy homlokív-elem teljesen lepusztult felületű csonkja lehetett. Ezen az oldalon azonban a torony bejárati ajtaja miatt a boltváll legalsó kőrétege már nem fért el, így itt bizonyosan valamilyen visszametszett bordaindítás lehetett. A kőtári anyagban a helyiség egyik boltvállának második és harmadik rétegköve ( Gerő 1999: 178. kép), továbbá bordatöredékek is megtalálhatóak voltak, ezek pontos lelőhelye nem ismert. E kőfaragványok visszaépítésre kerültek a rekonstruált boltozatba. A boltozat bordáit homorlattal és pálcával kísért körtetaggal profilálták. A tér ablakának több kereteleme is előkerült a kutatások során ( Gerő 1999: 180. kép), két kő a plébániaház földszintjének északnyugati helyiségében, a déli, 18. századi válaszfalba építőkőként másodlagosan befalazva maradt fenn. A külső oldalán két homorlat közé fogott hengertaggal és belső szélén élszedéssel profilozott bélletű mérműves ablak belső oldalának béllete falazott lehetett. A csúcsíves, háromkaréjos orrtagokkal díszített, osztatlan ablak záradékának mindkét köve, illetve két szárkő-töredéke maradt fenn. Az egyik töredék a rézsűs könyöklőre metsződő jobboldali szárkő indítása. A záradékkövek alapján pontosan rekonstruálható szélességű és záródású ablak eredeti köveit a kőtár-kiállításon helyeztük el, a kápolna rekonstrukciójába másolatuk épült vissza. A kápolna kialakítása során a torony déli oldalához poligonális alaprajzú szentélyt ragasztottak ( Gerő 1999: 147., 148., 177. képek). (12. ábra/ 7) A lábazat felett a szentély falait vékony faragottkő-lapok alkották, melyeket mérműves ablakokkal törték át, belsejét pedig bordás keresztboltozattal fedték. Az erkélyszentélynek csak a körtetagos párkánnyal lezárt lábazata maradt fenn eredeti helyén, ám a felmenő falából szerencsére előkerült egy olyan töredék, amely a nyolcszög-poligon egyik sarkából származik, és belső oldalán az átlós helyzetű boltozati borda indítása, egyik szélén pedig a szentély mérműves ablakának béllete látható ( Gerő 1999: 179. kép ). A kő külső oldalán egy szabályos bevésést lehet megfigyelni, amely feltehetően kőjavítás nyoma lehet. E kő is a kőtárban kiállításra került, és a szentély rekonstrukciójába a másolata épült be. A szentély boltozatnak teljes profilját egy előkerült bor-
