Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
MÚZEUMPEDAGÓGIA, MÚZEUMI MARKETING - Gál Éva: Siketek és nagyothallók a múzeumban
Siketek és nagyothallók a múzeumban 365 kérdésekre a válaszadásnál, bonyolultabb fogalmak, folyamatok megismertetésekor rajz, ábra, vázlat, vagy csak egy-egy nehezebben érthető szó felírva mindjárt könnyíti az ismeret átadást. Ez a módszer kiválóan alkalmas volt például a múzeumi képeslap gyűjteménnyel való ismerkedésre, a képek lakóhelyünk, Pécs város ismert vagy kevésbé ismert helyszíneit, azok változásait elevenítették fel. Komplex foglalkozás A komplexitás abban állt, hogy bevezető előadás, tárgyakkal való közeli ismerkedés, kézműves foglalkozás egymásra épülése összességében egy érzékekre ható, kreatív, önálló tevékenységre is ösztönző, kötetlenebb, mégis informatív programtípus valósulhatott meg. Több témát is ezzel a metódussal dolgoztunk fel: • Ismerd meg a Tímárházat (a programok múzeumi helyszínét), tímármesterek nyomában - bőrgyártó hagyomány Pécsett • Húsvéti hagyományok - illatszer készítés • Kesztyű történet - kesztyűgyártó hagyomány Pécsett — ismerkedés a „kesztyű nyelvvel” Példaként a húsvéti programot részletezzük. A téma a húsvéti ünnepkör volt, amelyet rendhagyó módon, az illatokon keresztül igyekeztünk megközelíteni. Pál Gyöngyvér PTE hallgató óratervét adaptáltuk a hallás- sérültek számára megalkotott programba. A foglalkozás első részében diaképes vetités- előadás zajlott, megismerkedve a húsvéti ünnepkörrel, s az illatszerekkel, készítésük alapfogalmaival, munkamenetével. Ezt követte a kapcsolódó műtárgyak megismerése, illetve ma is gyártott „régi kölnivizek” illatait is meg lehetett szimatolni (pl. Opera, Széna, Levendula márkák). Majd az előkészített alapanyagokból született a „kreáció”, az egyénre szabott illat. Ehhez persze címkét is kellett tervezni és mindenki maga adott nevet saját illatszerének. A csoport tagjai nagy élvezettel fedezték fel a több mint tíz féle illatot, és hosszabb válogatás, mérlegelés után választották ki a kellemesnek ítélt komponenseket. A programok sikerét mutatja, hogy igény volt azok többszöri ismétlésére is. Itt jegyezzük meg, hogy tapasztalataink szerint a jelnyelvet használók nagyon nyitottak voltak a különféle más kommunikációs formák/nyelvek megismerésére, így ezt a komplex foglalkozást közkívánatra most a legyezők történetével, a legyezőnyelv megismertetésével fogjuk folytatni. Filmklub A filmklub ötletének megvalósítása is nagy sikert aratott. 1939-ben egy neves pécsi polgár, Hamerli Antal elkészítette „Egy nap Pécsett” című, díjnyertes filmjét, amely igen fontos kordokumentum. A Pécs TV, remek ötlettől vezérelve pedig 2006-ban elkészítette az 1939 óta eltelt változásokat dokumentáló filmet is. Mindkét film háttérzenével, de szöveg nélkül készült. A két alkotás együtt, egymás után megtekintve különleges élményt nyújtott. Ebben az esetben rövid bevezető előadás ismertette meg a filmek készítőit, üzenetét. A vetítést a Múzeumok Éjszakája program keretében tartottuk, halló és hallássérült közönségnek. így a bevezetőt hangosan kellett elmondani, mindezt jelekkel kísérve.
