Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
MÚZEUMPEDAGÓGIA, MÚZEUMI MARKETING - Gál Éva: Siketek és nagyothallók a múzeumban
364 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) vezethettem múzeumunkban3. El kell mondanom, hogy a jelnyelvi oktatás rendkívüli nyitottsággal, odafigyeléssel történt. Később is, minden alkalommal érezhettem a siket- és nagyothalló emberek segítőkészségét, szeretetét, türelmét és az örömöt, hogy most valaki saját nyelvükön szól hozzájuk (sokszor hallgatóságom tanított menet közben új jelekre, jelvariánsokra is). A jelnyelv egy rendkívül különleges és csodálatos nyelv, megtanulni nem könnyű. Több nyelvjárása is van, a szerint, ki, hol tanult, s a mimikával, artikulációval kísért „kézzel írt” jelek kivitelezése is szinte mindenkinél egy kicsit más, egy kicsit egyéni. A múzeumi foglalkozásokra a tartalmi és szervezési előkészületek mellett a jelnyelvi ismeretekben való felkészülés is fontos volt. Erre kiváló alkalmat teremtettek a rendszeressé váló múzeumi programok, amelyek két helyszínen, a múzeumban (Pécs, Felsőmalom u. 9.) és a SINOSZ pécsi székházában, annak klubhelyiségében (Pécs, Jókai u. 9.) kerültek megvalósításra4. Ez több szempontból is előnyös volt. A SINOSZ-ban rendezett programok „házhoz jöttek”, céljuk volt az is, hogy felkeltsék, illetve ébren tartsák az érdeklődést a múzeum iránt. Másrészt nem volt mindig könnyű megszervezni a külső helyszínű rendezvényekre az érdeklődő csoportot, elősegíteni a megszokott helyről, környezetből való kimozdulást, aktivitást. Ez az időszak éppen arról szólt, hogy egy addig ismeretlen terep váljék ismertté, bevezetetté. A két helyszínen viszont minden alkalommal a muzeológus személye, s a múzeumról szóló téma volt az összekötő kapocs. Tapasztalatunk szerint lényegesen könnyebb volt a csoport szervezése, ha a múzeumba a SINOSZ székházból, együtt érkeztek. Célszerű volt a múzeumi foglalkozásoknak a SINOSZ klubnapokra szervezése, vagyis egy már bejáratott időponthoz alkalmazkodtunk. Ez azt is jelentette, hogy a múzeumi témák beépültek a SINOSZ előre tervezett programcsomagjába. Ez jótékonyan hatott a közönségszervezésre is, amelynek eszköztárában szórólapok, internetes tájékoztató mellett az előzetes, személyes figyelemfelkeltés is részt kapott. A tervezett programsorozattal a múzeumi értékek sokszínűségét szerettük volna felvillantani, s múzeumunkat megismertetni, lehetőleg többféle eszköz, többféle módszer segítségével. Megvalósult programtípusok Tárlatvezetés A látogató számára a „múzeum” szó általában egyet jelent a kiállítással. Ezért nem véletlen, hogy az indító foglalkozás keretében állandó történeti kiállításunkkal ismerkedhettek az érdeklődők. A kommunikáció ez esetben eltér a megszokottól. A jelnyelven „beszélő” muzeológus egy-egy kiállítási egységnél először elmondja az ahhoz kötődő ismereteket. Fontos, hogy ezután még kellő időt kell hagyni a szóban forgó tárgyak, kiállítási rész megtekintéséhez, a felmerülő kérdésekre a válaszadáshoz is. Előadás - diavetítéssel A vetítés alatt a teremben - ismét a jó láthatóság miatt - kellő világítást kellett biztosítani. Jó szolgálatot tesz akár egy krétával írható tábla is. A menet közben felmerülő 2 A bőrtárgy készítő mesterséget tanuló diákok ipari műemlék épületünk, az egykori timárház történetével, s a bőrkikészítő ipar hagyományaival ismerkedhettek meg a múzeumban. Köszönettel tartozom Kiss Attilának, aki igen sok, értékes szakmai segítséggel is támogatta e pécsi ipartörténeti múlt mélyebb feltárását. i Épületünkben a jobb tájékozódást kihelyezett piktogramok segítik, előadótermünkben - amit PADLAS-nak neveztünk el -, indukciós hurok került felszerelésre, a kommunikációt interaktív tábla és számos egyéb eszköz segíti.
